Please update your Flash Player to view content.
Főoldal
MagyarRomânăEnglish
339. A Szamosújvári Örmény Katolikus Plébánia iratai PDF Nyomtatás E-mail

1693–2004

27,89 ifm

Szamosújvár városát (Armenopolis) az örmények alapították a 17. század végén a régi római castrum és a Martinuzzi Fráter György által 1540-ben építtetett vár közötti területen. Az örmények I. Lipót beleegyezésével 1700-ban megvásárolták a szamosújvári vártól délre eső részt, ide telepedtek le a szászok által 1713-ban Besztercéről elűzött örmények is. majd később Gyergyószentmiklósról és a Szépvízről is kerültek ide örmény családok. A város alapkövét 1700-ban tették le, nem sokkal a terület megvásárlása után. A város felépítése közel 15 évig tartott Oxendio Virziresco püspök vezetésével, aki I. Lipóttól kapott engedélyt az építkezésre. Szamosújvár 1786-ban II. József császártól szabad királyi városi rangot nyert.[1]

Szamosújvár ma is álló legkorábbi örmény katolikus kőtemploma az 1723–1724 között épült Salamon-templom, amely nevét építtetőjéről kapta (Simai Salamon és neje építtette).

A kicsinek bizonyuló Salamon-templom egy nagyobb templom építését tette szükségessé. Az örmény székesegyház építését 1748-ban kezdték el a négyszögű főtér déli oldalán. A szentély 1759-re készült el, az első szentmisét ekkor tartották benne. A Szentháromság tiszteletére épített templomot 1804. június 17-én szentelte fel Mártonffy József püspök.[2] Ugyanez év augusztus 2-án a templom tornyát villám sújtotta, a torony leégett és a nagy harang eltört.[3]

Amíg az átlagos múlttal és lélekszámmal bíró plébániák iratmennyisége a Gyulafehérvári Főegyházmegyében 3–5 folyóméternyire tehető, addig ehhez képest a szamosújvári örmény katolikus plébániáé ennek majdnem nyolcszorosa. Itt természetesen a nagy mennyiség abból is következik, hogy a plébánia hivatali iratanyaga mellett több, nem egyházi jellegű fondot sikerült azonosítani és rendezni. A főesperességi iratokat – az elkülönítés nehéz volta miatt – megtartottuk a plébániai iratsorozatokban, kutatásuk iktatókönyv és egyenkénti átnézés alapján történhet.

Az iratcsoportok egyik jellegzetes vonása az az összefonódás, amelyet az örmény világi közösség mutat az egyházközséggel szemben. Ennek köszönhető az a sok és értékes világi és egyházi személyi hagyaték (Szongott Kristóf, Mály Ferenc, Alexa Ferenc, Bárány Lukács, Lukácsi Kristóf stb.), amelyet bizalmi okokból az örmény katolikus plébánia kezelésére bíztak.

A szamosújvári örmény plébánia archívuma hitbuzgalmi egyesületi iratokban is bővelkedik. Az örmény közösség többféle társulatba csoportosult, fölöttébb jellemző (volt) rá a jámbor társaságokba való tömörülés, a valahova való tartozás. Már letelepedésükkor, a 18. század első évtizedeiben megalakultak a Szent Gergely, a Szent Anna, a Szűz Mária stb. elnevezésű jámbor egyletek. Egyesületeinek mennyisége ugyancsak meghaladja az átlag egyházközségben működő egyesületek számát. Olyan jellegű egyesületek domborodnak ki az örmény közösség társadalmi életéből, mint pl. a Társalkodó Kör vagy zenei téren a Fúvózenekar Egyesület. Ezeknek a társulatoknak (testvérületeknek) a jegyzőkönyvei, tagnyilvántartásai és egyéb iratai mind szép sorozatban fennmaradtak a 19–20. század fordulójáról. Ami a levéltári anyagok állapotát illeti, többségében jónak mondható, néhány iratcsomó azonban nedvességkárosulást szenvedett, így részleges fertőtlenítést igényel.

A szamosújvári örmény katolikus plébánia iratait a nagytemplom oratóriumaiból 2010. októberében szállítottuk át az új levéltári raktárba. Korábbi tárolási helyükön az iratokat egy térben őrizték a plébánia könyvtárával és műtárgyaival együtt.

339/a. Anyakönyvek

1714–1947

7 doboz, 1 kötet = 1,26 ifm



A szamosújvári örmény katolikus plébánia korabeli eredeti anyakönyvei az erzsébetvárosihoz hasonló módon megmenekültek az államosítástól, így 1714-től napjainkig hiánytalan sorozatban maradtak fenn.

1.    doboz.
a.    kötet. Keresztelési, házassági és halotti anyakönyv 1714–1742
b.    kötet. Személynévmutató keresztelési anyakönyvhöz 1714–1798; egyházadójegyzék 1748–1776
2.    doboz.
a.    kötet. Keresztelési anyakönyv 1742–1799
b.    kötet. Házassági anyakönyv 1742–1826
3.    doboz.
a.    kötet. Halotti anyakönyv 1742–1826
b.    kötet. Halotti anyakönyv 1826–1856
c.    kötet. Személynévmutató halotti anyakönyvhöz 1742–1826
4.    doboz. Keresztelési anyakönyv 1799–1825
5.    doboz.
a.    kötet. Keresztelési anyakönyv, bérmálási anyakönyv 1826–1856
b.    kötet. Házassági anyakönyv 1826–1857
c.    kötet. Születési anyakönyv (fogalmazványok) 1842, 1846
6.    doboz.
a.    kötet. Bérmálási anyakönyv 1804–1853
b.    kötet. Vegyes házasságok anyakönyve 1882–1909; megtértek anyakönyve 1882–1947; kitértek anyakönyve 1883–1902; bérmálási anyakönyv 1888–1944
c.    kötet.
•    lélekösszeírás 1760–1783
•    vegyes házasságon belüli keresztelések anyakönyve 1800–1822
•    Karácsonyi Intézet leltára 1919
•    Kovrig Leányárvaház pénzügyi leltára 1919
•    örmény katolikus kegyalap pénzügyi leltára 1919
•    Simay-féle Salamon-templom leltára 1919
•    Lukácsy Kristóf-féle templomrestaurálási alap leltára 1919
•    plébániai ügyiratok másolati jegyzőkönyve 1784–1804
•    vegyes házasságok anyakönyve 1803–1822
•    Bárány Lukács-féle alap számadása 1919
d.    kötet. Személynévmutató házassági anyakönyvhöz 1857–1913
e.    kötet. Örmény családok összeírása 1714–1741 (1943-ban készült jegyzék)
7.    kötet. Keresztelési anyakönyv 1857. január 3.–augusztus 17.
8.    doboz.
a.    kötet. Halotti anyakönyv 1845–1849 (fertőtlenítendő és restaurálandó!)
b.    kötet. Személynévmutató halotti anyakönyvhöz 1721–1742; személynévmutató házassági anyakönyvhöz 1721–1826; könyvleltár 1853
c.    kötet. Vegyes házasságok anyakönyve 1865–1870
d.    kötet. Katonai házasságok anyakönyve 1876–1910
e.    kötet. Római katolikus vagy görög katolikus plébániákhoz került örmények anyakönyve 1939
f.    kötet. Személynévmutató keresztelési anyakönyvhöz 1903–1960
g.    kötet. Személynévmutató halotti anyakönyvhöz 1900–1960

339/b. Plébániai iratok

1693–1998

57 doboz, 5 kötet = 7,38 ifm

1.    doboz.
•    időrendbe rendezett iratok: 1693, 1708, 1710, 1715, 1719, 1721, 1725, 1727, 1729, 1731–1732, 1735–1738, 1742, 1746, 1753, 1755, 1757, 1758, 1763–1765, 1768, 1770–1774, 1776–1778, 1781–1784, 1786–1797, 1799, d. n.
•    levéltári iratok leltára 1719–1738
2.    doboz. 1800–1814
3.    doboz. 1825–1839
4.    doboz. 1840–1846
5.    doboz. 1847–1851
6.    doboz. 1852–1855
7.    doboz. 1856–1857
8.    doboz. 1858–1859
9.    doboz. 1860
10.    doboz. 1861–1862
11.    doboz. 1863–1864
12.    doboz. 1865–1866
13.    doboz. 1867–1868
14.    doboz. 1869–1872
15.    doboz. 1873–1876
16.    doboz. 1877–1879
17.    doboz. 1880–1881
18.    doboz. 1882–1883
19.    doboz. 1884–1885
20.    doboz. 1886–1887
21.    doboz. 1888–1889
22.    doboz. 1890–1891
23.    doboz. 1892–1893
24.    doboz. 1894–1895
25.    doboz. 1896–1897
26.    doboz. 1898–1899
27.    doboz. 1900–1901
28.    doboz. 1902
29.    doboz. 1903
30.    doboz. 1904–1905
31.    doboz. 1906
32.    doboz. 1907
33.    doboz. 1908
34.    doboz. 1909
35.    doboz. 1910
36.    doboz. 1911
37.    doboz. 1912
38.    doboz. 1913
39.    doboz. 1914–1915
40.    doboz. 1916–1918
41.    doboz. 1919–1920
42.    doboz. 1921–1922
43.    doboz. 1923–1924
44.    doboz. 1925–1927
45.    doboz. 1928–1931
46.    doboz. 1932–1935
47.    doboz. 1936–1937
48.    doboz. 1938–1939
49.    doboz. 1940–1942
50.    doboz. 1943–1945
51.    doboz. 1946–1953
52.    doboz. 1954–1964
53.    doboz. 1971–1974
54.    doboz. 1975–1980
55.    doboz. 1981–1985
56.    doboz. 1986–1992
57.    doboz. 1993–1998
Segédletek
1879–1966

1.    kötet. Iktatókönyv 1879. október 2. (1. iktatószámtól)–1898
2.    kötet. Iktatókönyv 1898. április 24.–1917. március 18.
3.    kötet. Iktatókönyv 1921–1942
4.    kötet. Iktatókönyv 1936–1939
5.    kötet. Iktatókönyv 1943–1966

339/c. Házassági iratok

1843–1979

1 doboz = 0,13 ifm

1.    doboz.
a.    kötet. Házassági szabadegyezkedések jegyzőkönyve 1843–1876
b.    kötet. Házassági szabadegyezkedések jegyzőkönyve 1877–1888
c.    kötet. Házassági szabadegyezkedések jegyzőkönyve 1902–1934
d.    kötet. Házassági felmentvények jegyzéke 1857–1893
e.    kötet.
•    házassági szabadegyezkedések jegyzőkönyve 1934–1940
•    házassági iratok 1947–1979

339/d. Iskolai iratok

1857–1948

5,62 ifm

339/d-I. Elemi (fiú- és leány-) iskolák iratai

1857–1941

8 doboz, 27 kötet = 3 ifm

1.    doboz.
•    elemi iskola időrendbe rendezett iratai 1857–1941
•    elemi fiúiskola számadásai 1902–1910
•    elemi leányiskola számadásai 1903–1910
2.    doboz.
•    nyomtatványok, iskolai füzetek, rajzok
•    tantestület ülési jegyzőkönyve 1879–1890
•    pénztárkönyv 1885–1886
•    tananyagbeosztás 1921–1922
3.    doboz. Rajzminták
4.    doboz. Fiúiskola előmeneteli és mulasztási naplói 1898–1904
5.    doboz. Fiúiskola előmeneteli és mulasztási naplói 1904–1908
6.    doboz.
•    leányiskola tantestületének ülési jegyzőkönyvei 1881–1902
•    látogatási naplók 1880–1925
•    elemi iskolai tantestület ülési jegyzőkönyve 1920–1923
7.    doboz.
•    vegyes (fiú- és leány-) elemi iskolai anyakönyvek 1925–1940
•    pénztárnapló 1923–1940
•    iskolai anyakönyvek 1925–1940
8.    doboz. Leányiskolai előmeneteli és mulasztási napló 1898–1904
9.    kötet. Leányiskola előmeneteli és mulasztási naplója 1879/1880–1884/1885
10.    kötet. Leányiskola anyakönyve 1885/1886–1889/1890
11.    kötet. Leányiskola anyakönyve 1890/1891–1894/1895
12.    kötet. Leányiskola felvételi napló 1880/1881–1898/1899
13.    kötet. Előmeneteli napló 1905/1906–1906/1907
14.    kötet. Leányiskola anyakönyve 1895/1896–1897/1898
15.    kötet. Leányiskola előmeneteli és mulasztási naplója 1907/1908–1911/1912
16.    kötet. Leányiskola előmeneteli és mulasztási naplója 1915/1916–1917/1918
17.    kötet. Leányiskola előmeneteli és mulasztási naplója 1918/1919–1920/1921
18.    kötet. Leányiskola előmeneteli és mulasztási naplója 1921/1922
19.    kötet. Leányiskola előmeneteli és mulasztási naplója 1912/1913–1914/1915
20.    kötet. Fiúiskola anyakönyve és szabályzata 1890/1891–1897/1898
21.    kötet. Leányiskola felvételi naplója 1898–1903
22.    kötet. Leányiskola felvételi naplója 1908/1909–1913/1914
23.    kötet. Leányiskola felvételi naplója 1914/1915–1918/1919
24.    kötet. Elemi iskola osztályzati anyakönyvének másodpéldányai 1925/1926–1938/1939
25.    kötet. Fiúiskola felvételi naplója 1898/1899–1903/1904
26.    kötet. Fiúiskola előmeneteli és mulasztási naplója 1908/1909–1909/1910
27.    kötet. Fiúiskola előmeneteli és mulasztási naplója 1910/1911–1911/1912
28.    kötet. Fiúiskola előmeneteli és mulasztási naplója 1918/1919–1921/1922
29.    kötet. Fiú- és leányiskolai osztályzati anyakönyvek másodpéldányai 1887/1888, 1903/1904, 1904/1905
30.    kötet. Fiúiskola előmeneteli és mulasztási naplója 1879/1880–1884/1885
31.    kötet. Fiúiskola előmeneteli és mulasztási naplója 1875/1876–1878/1879
32.    kötet. Fiúiskola felvételi naplója 1904/1905–1918/1919
33.    kötet. Vegyes elemi népiskolai anyakönyvek 1922/1923–1924/1925
34.    kötet. Fiúiskola előmeneteli és mulasztási naplója 1915/1916–1917/1918
35.    kötet. Fiúiskola előmeneteli és mulasztási naplója 1912/1913–1914/1915

339/d-II. Polgári iskola iratai
1875–1925
3 doboz, 1 kötet = 0,42 ifm
1.    doboz.
•    időrendbe rendezett iratok 1875–1945
•    gyermekek beiratkozási jegyzékei 20. század első fele
2.    doboz.
•    tantestületi ülések jegyzőkönyvei 1891–1923
•    iskolai bizonyítványok 1878–1902, 1921–1923
•    felvételi naplók 1919–1925
•    iktatókönyv (ügyviteli napló) 1920–1921
3.    doboz. Vegyes oktatási segédanyagok, nyomtatványok 19. század vége–20. század első fele
4.    kötet. Felvételi napló 1919–1925

339/d-III. Ipartanonc iskola iratai
1874–1916
2 doboz = 0,26 ifm

1.    doboz. Időrendbe rendezett iratok 1895, 1910–1915
2.    doboz.
•    Ipartanonc iskola bizottsági jegyzőkönyvei 1895–1916
•    tantestületi ülések jegyzőkönyvei 1883–1902
•    időrendbe rendezett iratok 1874–1909

339/d-IV. Világosító Szent Gergelyről nevezett örmény katolikus árvaház iratai

1860–1948

15 doboz = 1,94 ifm

A szamosújvári fiúárvaház alapítása Lukácsi Kristóf örmény katolikus plébános tevékenységéhez kötődik. Az árvaház tulajdonképpeni megvalósítása Lukácsi Kristóf 4000 forintos személyes adományával kezdődött 1860-ban, 4 árva gondozásával. Az árvaház alapítóinak sorába csatlakoztak Ákoncz János, Moldován Simon, Csomák Emánuel és Kapatán Márton. A plébános életében a felvett árvafiúk örmény családoknál voltak elszállásolva és csak Lukácsi Kristóf 1876-ban bekövetkezett halála után kezdődött el az intézetnek egy új épületbe való áthelyezése, amely végül 1877-ben az iskolakezdéskor következett be. A fiúárvaház egy újabb, 35.000 forintos alapítványi összeget örökölt Czetz Gergely gimnáziumi tanár halála után 1893-ban, amelyből egy új épület kivitelezését tudták fedezni Zotti Lorenzo építész tervei alapján, és így ettől az évtől már 18 árváról tudtak gondoskodni.[5] Az árvaházi jótevő Czetz Gergely földi maradványait is az új intézet kápolnájába helyezték át, az új árvaházépületet Bárány Lukács plébános s igazgató szentelte fel.[6]

1.    doboz. Jegyzőkönyv 1860–1877
2.    doboz.
•    bevételek és kiadások könyve 1911–1934
•    pénztárnapló 1926–1938
•    házi kiadások könyve 1930–1940
3.    doboz. Árvaház iratai 1860–1879
4.    doboz. Árvaház iratai 1880–1889
5.    doboz. Árvaház iratai 1890–1899
6.    doboz. Árvaház iratai 1900–1909
7.    doboz. Árvaház iratai 1910–1919
8.    doboz. Árvaház iratai 1920–1948
9.    doboz. Árvaház gazdasági iratai 1863–1923
10.    doboz. Leltárak 1905–1917
11.    doboz. Nyugták 1904–1909
12.    doboz. Nyugták 1912–1917, 1919–1923
13.    doboz.
•    időrendbe rendezett iratok 1883–1948
•    tervrajzok 20. század második fele
•    nyugták 1903–1920
•    pénztárnaplók 1936–1948
•    növendékek törzskönyve 1903–1947
14.    doboz.
•    anyakönyv 1873–1942
•    alapszabályzat 1912
15.    doboz.
•    Voith Miklós ügyvéd, a Lukácsi Kristóf-féle hagyatéka végrehajtójának iratai 1879–1891 (a mezőszentjakabi regale ügye)
•    a leányárvaház építésének költségvetése 1900–1930
•    a fiúárvaház iratai 1903–1926
•    a fiúárvaház építésének ügyiratai és tervrajzai 1892–1893
•    a fiúárvaház székházának csereügye 1944–1948

339/e. Gazdasági iratok
1729–2004
34 doboz = 4,2 ifm
1.    doboz.
a.    kötet. Egyházadójegyzék 1729–1780
b.    kötet. Egyházadójegyzék 1729–1778
c.    kötet. Egyházadójegyzék 1729–1761
d.    kötet. Egyházadójegyzék 1769–1774
e.    kötet. Egyházadójegyzékhez betűrendes névmutató 18. század
f.    kötet. Egyházadójegyzékhez betűrendes névmutató 18. század
2.    doboz.
•     számadáskönyv 1787–1796
•    serfőzde összeírása 1797; malom összeírása 1802
•    számadások 1826–1845, 1830–1845, 1863–1866, 1879–1944, 1890–1933
3.    doboz.
a.    kötet. Számadáskönyv (templomi) 1864–1888
b.    kötet. Számadáskönyv (kegyalap) 1844–1879
4.    doboz. Pénztárnaplók 1876–1884, 1891–1894, 1910–1912, 1920–1936
5.    doboz. Pénztárnaplók 1941–1949, 1966–1977
6.    doboz.
•    vagyonkimutatások 1908, 1924, 1949
•    bérházak lakáskönyvei 1939
•    bérházakkal kapcsolatos iratok 1947–1954
•    postakönyvek 1879–1894, 1921–1951
•    adóügyi iratok 1941–1944
•    alkalmazottak javadalmazásával kapcsolatos iratok 1929–1948
7.    doboz.
•    főtemplom felújításával kapcsolatos iratok 1925–1932, 1946, 1960–1964
•    vitrálium rajza és vele kapcsolatos iratok 1908
8.    doboz.
•    leltárak 18. század, 1779, 1856, 1876–1877, 1880, 1907, a székesegyház leltára 1946
•    leltár 1933–1934
•    leltárak és velük kapcsolatos rendeletek 1945–1952
•    Salamon-templom leltárai 1898, 1904
9.    doboz. Gazdaságügyi iratok /1796/–1956
10.    doboz.
•    számadások, költségvetések 1849–1949
•    Világosító Szent Gergely szentmisealap pénztárkönyve 1852–1920
•    egyházi épületek javítására vonatkozó iratok (nagytemplom, kápolna, Státus-ház, Salamon-templom) 1867–1914
•    kegyes alapítványokkal kapcsolatos iratok 1870–1891
•    kölcsönző személyek nyilvántartása 1873–1897
11.    doboz.
•    általános biztosítási iratok 1880–1905
•    részvények 1880–1944
•    kisdedóvó intézettel kapcsolatos iratok 1881–1900
•    egyházadó-jegyzékek 1890–1944
•    jövedelemösszeírás 1896
•    kántori lak és sekrestyési lak építésével kapcsolatos iratok 1896–1898
•    adó-befizetési ívek 1898–1921
12.    doboz.
•    gazdasági bizottság jegyzőkönyve 1934–1935
•    Salamon-templomalap pénztárnaplója 1936–1941
•    ingatlanvásárlás (Temesváry és Tódorfi ház) 1939–1941
•    pénzügyi utasítások 1949–1952
•    szentmise alapítványok alapító okiratai 1913–1948
•    adóügyi iratok 1933–1956
13.    doboz. Könyvleltárak 19. század első fele, 20. század első fele, 20. század közepe, 1948
14.    doboz. Épületek bérlésével kapcsolatos iratok 1909–2004
15.    doboz.
•    leltárak 1944–1973
•    könyvleltárak 1938, 1962
16.    doboz. Leltárak 1944–1973
17.    doboz. Örmény katolikus székesegyház felújításával kapcsolatos iratok 1960–1985
18.    doboz. Gazdaságügyi iratok (gáz, fűtés) 1950–1999
19.    doboz. Sírhely megváltások 1955–1983
20.    doboz.
•    orgona javításával és átépítésével kapcsolatos iratok 1892–1962
•    templom javításával kapcsolatos iratok 1996
21.    doboz. Ingatlanokkal kapcsolatos iratok 1925–1973
22.    doboz. Ingatlanok összeírásával, leltározásával kapcsolatos kimutatások 1946
23.    doboz. Nyugták, számlák 1849–1951
24.    doboz. Nyugták, számlák 1907–1931
25.    doboz. Nyugták, számlák 1932–1938
26.    doboz. Nyugták, számlák 1938–1948
27.    doboz. Pénzügyi okmányok 1903–1939
28.    doboz. Salamon-templom nyugtái 1879–1918
29.    doboz. Nyugták 1948–1950
30.    doboz. Pénzügyi okmányok 1943–1945
31.    doboz. Pénztári okmányok (nyugták, számlák) 1940–1941
32.    doboz. Pénztári okmányok (nyugták, számlák) 1942–1946
33.    doboz. Pénztári okmányok (nyugták, számlák) 1949
34.    doboz. Pénztári okmányok (nyugták, számlák) 1951–1961

339/f. Társadalmi és hitbuzgalmi egyletek, intézmények iratai

1700–1949

12 doboz = 1,54 ifm

Ebbe az állagba több iratsorozatot osztottunk: a Tímár Céh iratait, különböző jámbor társulatok jegyzőkönyveit és iratait, az Ispotály anyagát, a Társalkodó Kör, a Jótékony Nőegylet, a Szamosújvári Kör, a Katolikus Legényegylet iratanyagát, valamint az Önképző Fúvózenekar jegyzőkönyveit és levelezéseit. A Nőegylet, a Rózsafüzér Társulat, a Legényegylet és az Oltárgylet kivételével más plébániák iratösszetételéhez képest egészen új társulatokkal van dolgunk.

A Karácsonyi ispotályt vagy más néven a Szegények Házát Karácsonyi Emánuel alapította 1803-ban az idős és beteg örmények ápolására 20.000 forint alaptőkéből.[7] A Társalkodó Kör a Kaszinó épületében működött és tartotta rendszeres gyűléseit, melyekről pontos jegyzőkönyveket vezettek. A Fúvózenekar szervezett működése és a múlt századforduló környékén megrendezett koncertjei a helyi örmény katolikus közösség zenei tehetségét bizonyítják.

Az örmény egyházközségek életében jelen levő nagyszámú jámbor egylettel részletesebben a történeti bevezetőben ismerkedhetünk meg.

1.    doboz. Tímár céh kötetei:
a.    kötet. Tímár céh alapszabályzata 1700 (restaurálandó!)
ó!)[8]
b.    kötet. Tímár céh pénztárnaplója 1736–1874
c.    kötet. Tímár céh közgyűlési jegyzőkönyve 1936–1946
2.    doboz.
a.    kötet. Jézus Társulat alapítólevele és tagnyilvántartása 1729. szeptember 17.–1753. május 10.
b.    kötet. Jézus Társulat elhunyt tagjainak névsora 18. század közepe
c.    kötet. Jézus Társulat tagnyilvántartása 1797–1855
d.    kötet. Jézus Társulat számadáskönyve 1825–1849
e.    kötet. Szűz Mária Társulat jegyzőkönyve 1729–1840
f.    kötet. Szűz Mária Társulat számadáskönyve 1729–1772
g.    kötet. Világosító Szent Gergely Társulat elhunyt tagjainak nyilvántartása 1729
3.    doboz.
a.    kötet. Intenciós szentmisék nyilvántartása 1790–1802
b.    kötet. Szentháromság Társulat tagnyilvántartása 1729–1786; Szentháromság Társulat számadáskönyve 1853–1878
4.    doboz.
a.    kötet. Rózsafüzér Társulat jegyzőkönyve 1929. május 5.–1935. október 13.
b.    kötet. Szent Anna Társulat jegyzőkönyve 1929. április 24.–1937. július 18.
c.    kötet. Szent Anna Társulat törzskönyve 1935–1951
d.    kötet. Szent Anna Társulat pénztárkönyve 1942–1947
e.    kötet. Énekkar pénztárkönyve 1939–1944
f.    kötet. Moldován-Csáusz alapítvány pénztárkönyve 1942–1947
5.    doboz.
a.    kötet. Hitbuzgalmi társulatok tagnyilvántartása 1898–1913
b.    kötet. Oltáregylet törzskönyve és jegyzőkönyve 1929. április 1.–1946. szeptember 8.
c.    kötet. Oltáregylet pénztárnaplója 1929–1934
d.    kötet. Oltáregylet pénztárnaplója 1935–1940
e.    kötet. Örmény katolikus nagytemplom vendégkönyve 1877–1974
f.    kötet. Alexa Ferenc plébános vegyes tematikájú kötete (gazdasági ügyek, leltárak, lélekösszeírás) 1934–1944
6.    doboz.
a.    kötet. Szamosújvári Kör jegyzőkönyve 1891. december 20.–1897. január 11.
b.    kötet. Szamosújvári Kör tagnyilvántartása 1892–1895
c.    kötet. Katolikus Legényegylet jegyzőkönyve 1929–1936
d.    kötet. Katolikus Legényegylet pénztárnaplója 1929–1937
e.    kötet. Katolikus Legényegylet iratai 1929–1934
7.    doboz. Karácsonyi Szegény Ház iratai
•    tematikusan rendezett iratok 1903–1920
•    számadások 1898–1906
•    nyugták 1915–1920
•    pénztárnaplók 1915–1920
•    pénztárkönyv 1936–1947
•    leltár 1949
8.    doboz. Társalkodó Kör iratai:
•    Társalkodó Kör /Egylet/ jegyzőkönyve 1880–1899
•    Társalkodó Kör iratai 1906–1917
9.    doboz. Társalkodó Kör iratai:
•    Társalkodó Kör alapszabályzata 1860
•    Társalkodó Kör tagnyilvántartása 1862–1895
•    Társalkodó Kör jegyzőkönyve 1864–1879
10.    doboz. Társalkodó Kör iratai 1891–1907
11.    doboz. Jótékony Nőegylet iratai:
•    tematikusan rendezett iratok 1909–1944
•    alapító tagok névjegyzéke 1928–1943
12.    doboz. Önképző Fúvózenekar iratai:
•    Önképző Fúvózenekar jegyzőkönyve 1898. február 12.–1913. október 9.
•    Önképző Fúvózenekar iratai 1908–1909

339/g. Tematikusan rendezett kötetek

1737–1991

6 doboz = 0,77 ifm

1.    doboz.
a.    kötet. Szamosújvári uradalom összeírása 1737
b.    kötet. Ördöngösfüzes és Szépkenyerűszentmárton birtokösszeírása 1779
2.    doboz. Kegyes alapítványokkal kapcsolatos kötetek:
a.    kötet. Kegyes alapítványok nyilvántartása 1751–1791
b.    kötet. Kegyes alapítványok betűrendes mutatója 1751–1856
c.    kötet. Kegyes alapítványok nyilvántartása 1759–1882
d.    kötet. Kegyes alapítványok pénztárkönyve 1880–1920, 1936–1947
e.    kötet. Kegyes alapítványok törzskönyve /1804/1881–1921
f.    kötet. Kegyes alapítványok nyilvántartása 1751–1783
3.    doboz.
a.    kötet. Visitatio canonica 1731; püspöki rendeletek protokolluma 1753–1781
b.    kötet. Püspöki rendeletek protokolluma 1793–1813
c.    kötet. Püspöki rendeletek protokolluma 1813–1820
4.    doboz.
a.    kötet. Számadáskönyv 1783–1814; püspöki rendeletek protokolluma 1820–1825
b.    kötet. Püspöki rendeletek protokolluma 1825–1841
c.    kötet. Püspöki rendeletek protokolluma 1841–1848
5.    doboz.
a.    kötet Püspöki rendeletek protokolluma 1851–1857
b.    kötet. Püspöki rendeletek protokolluma 1858–1874
c.    kötet. Püspöki rendeletek protokolluma 1883–1909
6.    doboz.
•    kötet. Egyháztanácsgyűlési jegyzőkönyv 1944–1949, 1967–1991
•    kötet. Hirdetőkönyv 1957–1966
•    kötet. Sírhelymegváltási nyilvántartások 1910–1957

339/h. Tematikusan rendezett iratok

1826–1990

15 doboz = 1,95 ifm

1.    doboz. Örmény nyelvű naptárak 19–20. század
2.    doboz. Örmény nyelvű prédikációk 19–20. század
3.    doboz. Örmény nyelvű imádságok, énekek, keresztutak 19. század
4.    doboz. Meghívók, plakátok 1891–1943
5.    doboz. Örmény nyelvű kéziratok, nyomtatványok 19–20. század
6.    doboz. Latin és magyar nyelvű nyomtatványok 19–20. század
7.    doboz.
•    Szamosújvár szabad királyi város képviselőtestületével kapcsolatos iratok 1849–1942
•    a katolikus autonómiai kongresszus választóinak összeírása 1897
•    Romániai Örmény Egyesülettel kapcsolatos iratok 1925–1928
•    Státussal kapcsolatos iratok 1897–1917
•    lélekösszeírás 1882
•    végrendeletek 1873–1944
8.    doboz. Vegyes kéziratok, jegyzetek, versek 19. század vége–20. század eleje
9.    doboz.
•    az egyházközség tulajdonjogával kapcsolatos iratok (peres iratok) 1830–1906
•    a szamosújvári kegyalap iratai és pénztárnaplója 1885–1889
10.    doboz.
•    peres jellegű, tanúvallatási jegyzőkönyv 1841
•    Szent Gergely ünnepével kapcsolatos iratok 1923–1946
•    gyűlési meghívók 1925–1947, 1973–1985
•    műemléképületekkel kapcsolatos iratok 1944–1963
•    halotti igazolások 1964–1983
•    anyakönyvi ügyiratok 1967–1971
•    konverziós veszteségek, kártalanítási ügyiratok 1934–1990
11.    doboz.
•    Govrik Adeodát síremlékével kapcsolatos iratok 1912–1914
•    Salamon-templommal kapcsolatos iratok 1826–1877
•    szegények között kiosztott élelmek és gyógyszerek jegyzéke 1832–1845, 1851
•    örmény katolikus egyházközség képviselőtestületének alapszabályzata 1878
•    zarándoklatokkal, utazásokkal kapcsolatos iratok 1893–1910
•    Oxendio Virziresco püspök szobrának készítésével kapcsolatos iratok 1894–1910
•    Salamon-templom felújításával kapcsolatos iratok 1900–1903
•    papok fegyelmi ügyei 1902–1908
12.    doboz. Szamosújvári örmény családfakutatással kapcsolatos jegyzetek, családfák, levelezések 20. század első fele–közepe
13.    doboz. Aprónyomtatványok 19–20. század
14.    doboz. Aprónyomtatványok 19–20. század
15.    doboz. Örmény nyelvű iratcsomó 18–20. század

339/i. Személyi hagyatékok

1702–1973

19 doboz, 1 mappa = 2,41 ifm

A személyi hagyatékok állagát összesen 32 sorozat alkotja, amelyben megtaláljuk a szamosújvári örménység egyházi és világi elöljáróinak, tudományos elitjének személyes és hivatalos levelezését, magánjellegű iratait. Ez a gyűjtemény – felépítését, méreteit és összetettségét tekintve – egyedi állományt képez a Gyulafehérvári Főegyházmegye eddig rendezett levéltáraiban. Az egyes személyi hagyatékokat a korábbi gyakorlattól eltérően, a nagy mennyiségre való tekintettel, római számokkal jelöltük, amelyek ilyenformán a 339. fond „i” állagának sorozatait képezik.

Az alábbiakban ismertetésre kerülő személyi irategyütteseket a lehető legnagyobb rendezetlenségben és keveredettségben a szamosújvári örmény nagytemplom oratóriumában találtuk meg bőröndökben, dobozokban, kosarakban és ládákban. A keveredettség miatt egyenként, vagyis levelenként kellett azonosítanunk az egyes személyekkel kapcsolatos iratokat, amely több személy munkáját és több fizikai időt igényelt. Az állomány személyekre történt szétbontása után derült ki, hogy több személy nagy mennyiségű hagyatékával van dolgunk.

Itt meg kell említenünk azt a sajnálatos tényt is, hogy az egykor bélyeggel ellátott levelezőlapok sarkait ismeretlen „tettes” megcsonkította, olykor mechanikus eszközzel, olykor kézi tépéssel eltávolítva a bélyegeket róluk, ami miatt a szövegrész is hiányos maradt több esetben.

Az ismertebb személyek és személyiségek iratainak ismertetését megelőzően részletesebb bevezetővel tudunk szolgálni, azonban nagyon sok olyan személy hagyatékát is közöljük, akiknek életéről és tevékenységéről nem készültek sajtó- vagy egyéb formában megjelentetett közlemények. Ez utóbbiak hagyatékát vagy hagyatéktöredékét csupán egyszerű felsorolásban tesszük közzé.

339/i-I. Szongott Kristóf (1843–1907)

1863–1907

4 doboz = 0,49 ifm

Szongott Kristóf Marosbogáton született 1843. március 21-én és Szamosújváron halt meg 1907. január 24-én. Tanárként működött, jelentős történelmi és irodalmi (műfordítói) munkásságot fejtett ki, a magyarországi és erdélyi örménység legjelentősebb kutatójaként tartják számon. Szamosújváron és Gyulafehérváron tanult. 1884–1904 között a szamosújvári örmény katolikus gimnázium igazgatója volt, 1887-ben megalapította, haláláig kiadta, szerkesztette és részben írta az Armenia c. folyóiratot. 1905-ben létrehozta a szamosújvári Örmény Múzeumot, amelynek első igazgatója volt. Széles körű kutató- és feldolgozó munkája során a magyarországi örmények eredetével, történetével, művelődésével és néprajzával foglalkozott. Gyümölcsöző munkásságot fejtett ki iskolai, egyházi és helytörténeti, valamint közügyi téren is. Gimnáziumi tanérként vallást, mennyiségtant, szépírást, geometriát, magyar- és német nyelvet, történelmet és fizikai földrajzot tanított. Az Erdélyi Katolikus Státus gyűlésének tagja volt, a Szent István Társulat tiszteletbeli tagjává, majd a magyarországi Néprajzi Társaság örmény szakosztályának előadójává választotta meg. Életcélja az örménység történelmi múltjának feltárása és magyar nyelvű ismertetése volt. Az általa alapított Armenia c. havi szemlével is ezt a célt szolgálta.[9]

Főbb művei: Chorenei Mózes,, Nagy-Örményország története (fordítás örményről magyarra, Szamosújvár, 1892); Szamosújvár, a magyar örmény metropolis írásban és képekben (Szamosújvár, 1893); Szamosújvár szab. kir. város monográfiája 1700–1900 (Szamosújvár, 1901, 1903); A magyarhoni örmény családok genealógiája (Szamosújvár, 1898); A magyarországi örmények ethnographiája (Szamosújvár, 1903).

Hivatali- és magánlevelezésének a szamosújvári plébániára való bízását az örmény katolikus egyházközségben és a helyi örmény közösségben betöltött kiemelkedő szerepe és gazdag publikációs tevékenysége indokolta. A személyi hagyatékok állagán belül Szongott Kristóf iratai az egyik legnagyobb mennyiségű anyagot képezik. Rendezése – a más személyi hagyatékokkal történt keveredettség miatt – egyenkénti különválasztással volt lehetséges.

    1.    doboz. Magánlevelezése 1863–1907
    2.    doboz. Az Armenia szakfolyóirattal és az Örmény Múzeum Egyesülettel kapcsolatos levelezések 1880–1907
    3.    doboz. Történeti és néprajzi kutatásival, valamint tanári működésével kapcsolatos jegyzetek 1872–1907
    4.    doboz.
    •    gazdasági iratok 1870–1907
    •    hivatalos levelezések 1869–1907
    •    levelek Govrik Gergelytől 1891–1906
    •    halálával kapcsolatos iratok 1907

339/i-II. dr. Mály István (1830–1916)

1853–1916

5 doboz = 0,62 ifm

Dr. Mály István Szamosújváron született 1830. október 21-én, négy éves korában Ördöngösfüzesre került családjával, itt töltötte gyermekkorát. Középiskolai tanulmányait a besztercei piaristáknál és Kolozsváron, az orvosi egyetemet Pesten és Bécsben végezte el. Orvosdoktori képesítését 1856-ban nyerte el a pesti egyetemen, majd Kolozsvárra költözött. Mály doktor Kolozsvár városának híres orvosa volt, több tanulmányt publikált a koleráról, a kór lefolyása, kezelése és megelőzése 1873-tól foglalkoztatta. Az Erdélyi Római Katolikus Státus képviselője és a kolozsvári függetlenségi párt közgyűlési elnöke volt.[10]

1.    doboz.
•    egyetemi indexei 1853–1854
•    doktori diplomája 1856. február 10.
•    kitüntetései 1877, 1910
•    hivatalos iratai 1884–1917
•    halálával kapcsolatos iratok 1916
2.    doboz.
•    magánlevelezése, képeslapok 1870–1916
•    névjegykártyák
3.    doboz. Magánlevelezése 1870–1916
4.    doboz. Gazdasági iratai 1865–1916
5.    doboz.
•    emlékalbum dr. Mály István 50 éves orvosi gyakorlatának tiszteletére 1906–1909
•    emlékalbum dr. Mály István 80. születésnapjára 1910
•    emlékalbum dr. Mály István 60 éves orvosi gyakorlatának tiszteletére 1916

339/i-III. Bárány Lukács (1841–1920)

1880–1917

2 doboz = 0,25 ifm

Bárány Lukács 1841. június 29-én született Szamosújvárt. A gimnáziumot Kolozsvárt, teológiai tanulmányait Bécsben végezte. Bécsben szentelték pappá 1864-ben. 1862-től gimnáziumi tanár volt Szamosújváron, 1879–1920 között Szamosújvár plébánosa, 1895-től főesperes. 1920. május 6-án hunyt el.[11]

1.    doboz. Szolnok–Doboka vármegye közigazgatási bizottságától, törvényhatósági bizottsági tagként kapott iratai 1880–1915
2.    doboz.
•    örmény püspökséggel és tudományszervezéssel kapcsolatos iratai 1883–1914
•    félhivatalos és iktatás nélküli iratai 1894–1917
•    meghívók, köszöntők 1907–1917
•    Kossuth Lajos dedikált fényképe 1883
•    Magyarörmények 1916 (kézirat)


339/i-IV. Lukácsy (Lukácsi) Kristóf (1804–1876)

1823–1889

1 doboz = 0,13 ifm

Lukácsy Kristóf, (Bethlen, 1804. március 30.–Szamosújvár, 1876. október 24.) katolikus pap, egyházi és történetíró, armenológus. Középiskolai és bölcsészeti tanulmányait Szamosújvárt és Gyulafehérvárt, a teológiát pedig a bécsi egyetemen végezte. 1827. december 20-án Bécsben örmény katolikus pappá szentelték, ezt követően 1837-ig Szamosújvárt mint segédlelkész működött. 1837–1853-ig gyulafehérvári papneveldei tanár. 1853–1855 között ugyanott gimnáziumi igazgató tanár volt. 1855–1876 között szamosújvári örmény katolikus plébános és főesperes. 40 000 forint vagyonát az általa alapított és Világosító Szent Gergelyről nevezett örmény katolikus fiúárvaháznak hagyományozta. A szamosújvári székesegyház kriptájában nyugszik. Az örmény–magyar nyelvrokonság szószólójaként írott A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei című munkáját a Magyar Tudományos Akadémia elismeréssel jutalmazta. Művei: A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei (Kolozsvár, 1870), (reprint: Budapest, 2000); Historia Armenorum Transsylvaniae címen latin nyelven forrásmunkát tett közzé (Bécs, 1859); Adalékok az erdélyi örmények történetéhez (kéziratban), Világosító Szent Gergely élete (kéziratban), Örmény–magyar–latin szótár (kéziratban).[12]

  1. 1. doboz.
    • - gyulafehérvári működésével kapcsolatos hivatalos iratai 1823–1856
    • - hagyatékával kapcsolatos iratok, gazdasági kimutatások (copftelki birtok[13]) 1876–1889

339/i-V. Gajzágó Kristóf (1767–1855)

1786–1836

1 doboz = 0,12 ifm

Gajzágó Kristóf 1767-ben született Szamosújváron. 1802-ben szentelték pappá, majd Kerelőszentpálon a gróf Haller családnál nevelőként szolgált. 1830-tól Szamosújváron káplán, 1839-től plébános és főesperes, 1847-től iskolai felügyelő. 1855. augusztus 24-én hunyt el.[14]

1. doboz. Teológiai jegyzetei, prédikáció töredékei 1786–1836

339/i-VI. Czetz Gegely (1823–1889)

1851–1886

1 doboz = 0,13 ifm

Czetz Gergely szamosújvári gimnáziumi tanár volt és az Örmény Katolikus Fiúárvaház társalapítója. Désen született 1822-ben. A gimnáziumot és a jogot Kolozsvárt végezte. 1847-től tanító a szamosújvári örmény katolikus elemi iskolában. 1861-től tanár ugyanott az örmény katolikus algimnáziumban. 1889-ben két épület és 43 000 forint készpénzadománya segítségével kibővítették a szamosújvári Világosító Szent Gergely Fiúárvaházat. Szamosújvárt hunyt el 1889. augusztus 24-én.[15]

1. doboz. Kéziratok, levelezések 1851–1886

339/i-VII. Bárány István (1795–1846)

1818–1828

1 doboz = 0,13 ifm

Bárány István 1812-től szamosújvári lelkész volt. 1846. május 28-án halt meg ugyanott 51 éves korában.[16]

1. doboz. Két kinevezés és egy távirat 1818–1828

339/i-VIII. Merza Gyula (1878–1943)

1878–1943

1 doboz = 0,13 ifm

Merza Gyula (Kolozsvár, 1861. február 25.Kolozsvár, 1943. december 15.) magyar néprajzkutató, az örménység kutatója (armenológus), turisztikai szakíró. Álnevei: Araráti, Ekefalvi, Figyelő, Sinapis, Vándor, Veridicus, Za-la. Szülővárosa piarista gimnáziumában érettségizett, itt és a bécsi egyetemen orvosi tanulmányokat folytatott. Gazdasági pályára lépett, majd európai utazásokon a kirándulóhelyeket, üdülőket, idegenforgalmi intézményeket és tájrajzi múzeumokat tanulmányozva a turisztikai irodalom szakemberének képezte ki magát. Az Erdélyi Kárpát–egyesület jegyzője, főpénztárosa, Táj- és Néprajzi Múzeumának igazgatója, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület egyik alapító tagja; szerepe volt a szamosújvári Örmény Múzeum létesítésében is. Az Erdély c. honismereti folyóirat szerkesztője (1903–1908), a bukaresti Ararat örmény szaklap munkatársa (1924–1925). Néprajzi és turisztikai cikkei 1919 után a Keleti Újság, Magyar Nép, Pásztortűz, Véndiákok Lapja, Nagyvárad, Független Újság hasábjain jelentek meg. Örmény család leszármazottjaként jelentős szerepet vállalt az erdélyi örmények múltjának és szokásainak feltárásában. A hazai örmények ethnográfiai hanyatlásának okairól és azok orvoslásáról (Szamosújvár, 1895) c. tanulmányában feldolgozta a magyar–örmények sorskérdését, Az örmény kereszt (Szamosújvár, 1902) c. munkájáért XIII. Leó pápa apostoli áldással tüntette ki. Megemlékezett Szongott Kristófról, a szamosújvári Armenia c. folyóirat alapítójáról (1907); Az örmény népköltőkről (Szamosújvár 1907) c. munkája irodalomtörténeti forrásmunka. Összeállította az erdélyi örménység bibliográfiáját (kéziratban), az erdélyi örmények nép- és korrajzával az 1932-es Erdélyi Magyar Évkönyvben jelentkezett. Jelentősebb turisztikai munkái: Úti emlékek a tavak országából (Kolozsvár, 1895), Svájci képek (Kolozsvár, 1896), Látogatás a külföldi alpesi klubokban (Kolozsvár, 1897), Az Erdélyi Kárpát Egyesület története (közlemény az Erdély 1930/4–5 számából), A magyar turistaság keletkezése Erdélyben (fejezet A magyar sport ezer éve c. munkában, Budapest, 1930).[17]

1. doboz.

· levelezések 1878–1920

· gyászjelentés 1943

339/i-IX. Dobos Joachimné szül. Donogán Mária (1878–1943)

1912–1942

1 doboz = 0,12 ifm

Dobos Joachimné a szamosújvári Jótékony Nőegylet elnöknője volt.

1. doboz. Levelezések 1912–1942

339/i-X. Csipkés Károly

1702–1885

1 doboz = 0,13 ifm

1. doboz. Diplomák, bizonyítványok 1702–1885

339/i–XI–XVI. Jakabfi János, Bocsánczi Róza, Simon Gyula, Dobos Joachim, Délczeg Ferenc, Alexa Ferenc

1878–1943

1 mappa = 0,13 ifm

1. mappa.

XI. Jakabfi János (1779–1791)

Jakabfi János Madéfalván született. Csíksomlyón (1743) és Kolozsváron (1747–1748) tanult a jezsuitáknál. [18] 1779–től Szamosújvár plébánosa volt egészen 1791. szeptember 3-án bekövetkezett haláláig.[19]

· doktori diplomája 1751. június 21.

· egyéb kinevezései 1751, 1757, 1764

XII. Bocsánczi Róza

· oklevél 1878

XIII. Simon Gyula

· éremkitüntetés 1885

XIV. Dobos Joachim (1847–1912)

· emléklap 1893

XV. Délczeg Ferenc

· végelbocsátó levél 1912

XVI. Alexa Ferenc

Alexa Ferenc 1890. október 27-én született Szamosújváron. Bécsben szentelték pappá 1914-ben. Erzsébetvárosi szolgálata után (1917–1935), 1935-től haláláig Szamosújvár plébánosa volt. Hívei körében terjesztette az örmény nyelv ismeretét. Művei: Örmény szentmise (Kolozsvár 1919), 1000 szóból álló Magyar-örmény Szótár (Erzsébetváros 1922).[20]

· kinevezések, hivatalos levelek 1929–1957

339/i–XVII–XXXIII. Veres László, Patrubán Zakariás, Kapatán Márton, dr. Esztegár László, dr. Molnár Antal, Harag Regina, Turcsa Mihály, Gogomán Malvin, Papp Gusztáv, Mártonffi Márton, Délczeg család (Ferenc, Ilona és Mária), Grigore Covaciu, dr. Lengyel András, Sáhin Bertalan, Kovács Mária, Alexa Ferenc

1835–1973

1 doboz = 0,13 ifm

  1. doboz.

XVII. Veres László

· líceumi bizonyítvány 1835. július 10.

XVIII. Patrubán Zakariás

· szerkereskedési szabadalom 1847

XIX. Kapatán Márton (1813–1891)

Kapatán Márton 1813. november 11-én született Szamosújváron. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában és Kolozsváron, a filozófiát és a jogot Nagyváradon végezte. Teológiai tanulmányait a csanádi püspökségen kezdte meg, majd Gyulafehérváron folytatta, 1839-ben szentelték pappá. Kézdiszentkereszten (Kézdipolyánban), Marosvásárhelyen, Szilágysomlyón (tanár), Zalatnán (tanár is), Topánfalván (ellátva Abrudbányát és Aranyosbányát is), Sepsiszentgyörgyön és Verespatakon tevékenykedett lelkészként és olykor tanárként is. Két évig tartó verespataki működése idején a kerület főesperese is volt egyben. Második zalatnai szolgálatát követően Gyulafehérvárra került kanonoknak, majd később a szeminárium rektorává nevezte ki Fogarassy püspök. A szemináriumot 1875–1883 között igazgatta. Betegsége miatt hazatérését kérelmezte a püspöktől. Szamosújvári lelkészsége alatt, 1891. március 8-án halt meg, a szamosújvári örmény nagytemplomba temették.[21]

· verespataki szolgálati idejéből származó iratok 1870–1871

· 1 db levél 1910

XX. dr. Esztegár László (1870–1908)

Esztegár László ügyvéd, Takarékpénztár Rt. igazgatója, Szolnok–Doboka vármegye és Szamosújvár város képviselője volt. Több tanulmánya jelent meg az Armenia havi szemlében.

· iskolai bizonyítványa és személyi iratai 1870–1904

XXI. dr. Molnár Antal (1847–1902)

Dr. Molnár Antal országgyűlési képviselő volt. Több tanulmányt közölt a Szamosújváron megjelenő Armenia havi szemlében az örmény nyelvről, jogról és egyéb, örménységgel kapcsolatos történeti témákról. Szongott Kristóf méltán emlékezik meg róla az Armenia 1898-as évi 3. számában, kiemelvén képviselőként az erdélyi örménység érdekében kifejtett politikai érdemeit.[22]

· hivatalos iratai 1877–1906

XXII. Haraga Regina (1883–1935)

· hivatalos és magánjellegű iratai 1883–1935

XXIII. Turcsa Mihály

Turcsa Mihály segédlelkész volt Szamosújváron.

· kinevezések, megbízások 1886–1926

XXIV. Gogomán Malvin (1887–1956)

Gogomán Malvin tanítónő volt.

· Igazolványok, bizonyítványok 1897–1956

XXV. dr. Papp Ágoston (Gusztáv) (1878–1938)

Dr. Papp Ágoston városi tanácsos volt.

· jogdoktori diplomája 1903. június 26. (külön tekercstartóban)

· két db levél 1910

XXVI. Mártonffi Márton (1848–1917)

Mártonffi Márton országgyűlési képviselő, az iparoktatás országos főigazgatója és a Lipót-rend lovagja volt. 1848. március 15-én született Szilágyrécsén, középiskolai tanulmányait Szamosújváron és Kolozsváron végezte. Papi pályájának megszakítása utána Pesten folytatta tanulmányait, majd tanári és tanfelügyelői tevékenységet folytatott Kassán és Temes megyében. Számos szépirodalmi, politikai és pedagógiai tanulmánya jelent különböző szaklapokban, kiváló magyar nyelvtankönyvet szerkesztett. 1893-ban az ipari- és kereskedelmi tanonciskolák országos felügyeletével bízták meg, 1894-ben királyi tanácsosi címet kapott, majd 1896-tól az iparoktatás országos főigazgatójának nevezték ki.[23]

· örménységgel kapcsolatos kéziratok, levelezések 1912–1915

XXVII. Délczeg Ferenc, Ilona és Mária

· családi iratok, levelezések 1912–1942

XXVIII. Grigore Covaciu (1886–)

· személyes és peres iratai 1915–1930

XXIX. dr. Lengyel András

· doktori diploma 1930

XXX. Sáhin Bertalan (1903–1974)

Sáhin Bertalan 1903. április 28-án született Szamosújváron. Teológiai tanulmányait Bécsben végezte, itt szentelte pappá 1928-ban Govrik Gergely mechitarista főapát–érsek. 1971-ben pápai prelátusnak nevezték ki. Gyergyószentmiklóson hunyt el 1974. május 5-én, sírja a helyi örmény katolikus temetőben található.[24]

· hivatalos iratai 1953–1973

XXXI. Kovács Mária

· személyes iratai 1957–1970

XXXII. Alexa Ferenc

Alexa Ferenc tanító volt.

· személyes iratai 1869–1899

Azonosítatlan személyi hagyatékok 19. század vége–20. század eleje.

339/j. Fényképtár

19. század–20. század

4 doboz, 1 mappa = 0,65 ifm

Ekkora mennyiségű és ilyen összetételű fényképgyűjteménnyel nem találkoztunk a Főegyházmegye eddig rendezett 150 plébániai levéltára esetében még. A fényképek régiségüknél fogva nemcsak fotótörténeti értékükkel tűnnek ki, hanem társadalomtörténeti forrásként is jól használhatók. Az elbűvölő családi- és egyéni beállított felvételeket, elképzelhető, hogy teljes levéltári hagyaték keretében bízták a plébánia, illetve az Örmény Múzeum Egyesület őrzésére. Többségük hátulján jól kivehető az Örmény Múzeum Egyesület bélyegzője. Mivel a második világháborút követően az Örmény Múzeum Egyesület tárgyi hagyatékának nagyobb része állmosításra került, így ez a kis gyűjteményrész megmenekült az állami közgyűjteménybe való tömörítéstől. Az állományt érdemes lenne darabszinten is rendezni – az ábrázolt személyek azonosításának kudarcával számolva, ugyanis egy általános középszintű levéltári rendezés keretei nem engedik meg ezt a tevékenységet is, látványuktól fogva pedig időszakos kiállítás keretében a széles közönségnek is ajánlatos lenne bemutatni.

1.    doboz.
•    fényképek papokról
•    fényképek épületekről, természetről
2.    doboz. Családi képek
3.    doboz. Világi személyeket ábrázoló fotók (451 db)
4.    doboz. Vegyes tematikájú fényképek
5.    mappa. Vegyes fényképek

339/k. Gyászjelentések

1851–1962

11 doboz = 1,32 ifm

A gyűjtőlevéltár gyászjelentés-gyűjteménye úgyszintén egyedi a plébániai levéltárak történetében. Értékes személyes adattárt képez, egyházi és világi személyek nekrológjait foglalja magába, amely elengedhetetlenül fontos adatokkal szolgál a családfakutatáshoz. A gyűjteményt betűrendbe rendezték, melynek eredeti rendjét megtartottuk. A közeljövőre a teljes, betűrendbe szedett gyűjtemény digitális hozzáférhetőségét tervezzük a Főegyházmegye levéltári honlapján.

1.    doboz.
•    A: 1871–1949
•    B: 1868–1955
2.    doboz.
•    C: 1867–1942
•    D: 1869–1941
3.    doboz.
•    E: 1870–1967
•    F: 1865–1955
4.    doboz.
•    G: 1851–1949
•    H: 1878–1941
5.    doboz.
•    I: 1862–1942
•    J: 1863–1948
•    K: 1871–1942
6.    doboz.
•    L: 1873–1940
•    M: 1864–1947
7.    doboz.
•    N: 1872–1943
•    Ny: 1886–1912
•    O: 1884–1942
8.    doboz. P: 1878–1931
9.    doboz.
•    R: 1882–1947
•    S: 1885–1922
•    Sz: 1872–1914
10.    doboz.
•    T: 1863–1948
•    U: 1889–1929
•    V: 1868–1935
11.    doboz.
•    W: 1876–1911
•    Z: 1885–1920
•    A–Z: 1882–1904
•    német nyelvű gyászjelentések 1904–1917
•    román nyelvű gyászjelentések 1871–1916
•    papok nekrológjai 1888–1962

339/l. Metszettár[25]

18–20. század

1 mappa = 0,2 ifm

1. A máriaradnai Skapulárés Boldogasszony kegyoltár ábrázolása, 1700 körül, j.n., 44,3×33 cm

2. Szeplőtelen fogantatás (Immaculata Conceptio), 18. század közepe, j.n., örmény felirattal, 42×24,5 cm

3. Nisibi Szent Jakab püspök, 18. század közepe, j.n., örmény felirattal, 41,5×29 cm

4. Örményország pusztulásának allegóriája, 19. század vége, j.n., 42×29,5 cm

5. Vehaphar T. T. Mekertics, a krími örmények katholikosza, 19. század, j.n., 66×48 cm (2 db)

6. Azária Aristáges caesareai érsek és főapát a bécsi mechitarista kolostorban, 19. század, jb.l.: „Rajzolta kőre Lukáts Sándor”, j.j.l.: „Hartinger Antal Bécs”, 36×25 cm– 2 db, 42,5×32 cm – 1 db (3 db)

7. Boldog Gomidasz (Komitasz) mártír, örmény pap, zeneszerző, 20. század eleje, j.b.l.: „Proprieta Riservata”, j.j.l.: „Tip. S. Lega Eucaristica Milano”, 35×25 cm– 2 db, 30×22 cm– 1 db (3 db)

8. Hajk, 19. század vége, örmény és orosz felirattal, 65×44 cm

9. Öt örmény költő (Nazarean, Abovean, Alisan, R. Patkanean, Raffi) arcképe örmény feliratokkal 19. század vége, j.n., 41×43 cm

10. Sebastei Mechitar apát, 19. század, j. örményül: „Lsznkoc H. V. Melk”, 31×22 cm

11. Artasesz örmény király, 1896, örmény és orosz felirattal, 50×41 cm

12. Harminckét szűz mártíromsága 1794-ben, 19. század másodi fele, j.j.l.: „M. Bartalot pinxit”, 32×27 cm

13. Szent őrzőangyalok és védőszentek, 19. század, j.n., 18×11 cm

14. Jézus Krisztus keserves kínszenvedése, 1866, j.l.: „Pesten 1866. Nyomtatja és kiadja Bucsánszky Alajos. (Ősz utca 20 szám)”, 44×36 cm

15. Az apostolok sírjához viszik Szűz Máriát, 19. század második fele, j.b.l: „Daniel Editeur, 61 rue de Vaugirard, Paris, au St Couer de Marie”, j.j.l.: „Imp Lemercier, Paris”, 47×32 cm

16. Szent Magdolna Zsófia, 19. század vége, j.b.l.: „Fotot. G.&M. Piazza Pigna 53 Roma”, 35×25 cm (3 db)

17. Szent Magdolna Zsófia, 20. század eleje, j.j.l.: „Fotot. G.&M. p. pigna 53 Roma” 34,5×25 cm, 38×28,5 cm, (2 db)

18. A jezsuita Claudio de la Colombière, 20. század első fele, j.b.l.: „Proprieta Riservata”, j.j.l.: „Tip. S. Lega Eucaristica Milano”, 45×31 cm

19. Páduai Szent Antal, 19. század vége, j.n., 25×16,5 cm

20. XIII. Leó pápa, 19–20. század fordulója, j.j.l.: „Hamböck”, j.l.: „Reproduction des von Sr Heiligkeit der Stadt München geschenkten Originalgemäldes.”, 31×22 cm

21. X. Piusz pápa, 20. század eleje, j.n., 30×22,5 cm

22. Haynald Lajos püspök, 19. század közepe, j.n., 23×20 cm

23. Fogarassy Mihály püspök, 19. század második fele, j.j.l.: „Ny Grund V Budapest”, j.l.: „Kiadja Vereby Soma”, 42×29 cm

24. I. Ferenc császár és Mária Lujza császárnő, 19. század eleje, j.n., 37×27 cm

25. Mária virág, 20. század eleje, j.n., 27×20,5 cm

26. Hunyadi János a várnai csatában, 19. század második fele, j.b.l.: „Weber Henrik eredeti rajza után kőre rajzolta Marastoni József”, j.j.l.: „Nyomt Engell és Mandello Pesten”, 47,5×34 cm

27. Tompa Mihály portréja, 1858, j.b.l.: „Barabás 857.”, j.j.l.: „J. Axmann & J. Benedict sc. 858.”, 28×20 cm

28. Eötvös József portréja, 19. század, j.b.l.: „Rajz. Barabás”, j.j.l.: „Metz. Mahlknecht”, j.l.: „Nővilág, Kiadja Heckenast Gusztáv”, 27,8×18,5 cm

29. Kölcsey Ferenc portréja, 1863, j.b.l.: „Festé Einsle. Rajz. Ender.”, j.j.l.: „Metsz. Schwerdgeburth.”, j.l.: „Melléklet a „Nővilág” 49. számához”, 26,5×16,5 cm

30. Bajza József portréja, 19. század, j.b.l: „rajz Barabás.”, j.j.l.: „Aczélba metszé Mahlknecht” j.l.: „Nővilág, Kiadja Heckenast Gusztáv”, 28×19 cm

31. Czuczor Gergely portréja, 19. század, j.b.l.: „Festette Barabás 1837. Másolta 1858.”, j.j.l.: „Véste Axman József Bécsben.”, j.l.: „Nővilág, Kiadja Heckenast Gusztáv Pesten”, 28×20,5 cm

32. Jókai Mór portréja, 19. század, j.b.l.: „Barabás. 858.”, j.j.l.: „Jos. Axmann sculps:”, j.l.: „Nővilág, Kiadja Heckenast Gusztáv Pesten”, 28×20,5 cm

33. Arany János portréja, 19. század, j.b.l.: „Barabás del. 856.” j.j.l.: „Jos. Axmann sculps”, j.l.: „Nővilág, Kiadja Heckenast Gusztáv Pesten”, 28×16 cm

34. Gróf Széchenyi István 1860-ban, 19 század második fele, j.j.l.: „Barabás 860”, j.b.l.: „Nyom. Reiffenstein és Rösch”, j.l.: „Kiadja Pfeiter Ferdinánd”, 42×29 cm

35. Lukácsy Kristóf portréja, 19 század vége, j.n. 23,5×16 cm

36. Sauer Ignác egyetemi tanár, 19. század második fele, j.j.l.: „Barabás 859”, j.b.l.: „Nyom. Reiffenstein és Rösch Bécsben”, 42,5×27 cm

37. Mózes megtalálása, 19 század, j.b.l.: „Veronese pinxit”, j.j.l.: „W. French sc”, j.l.: „Druck u Verlag d Englischen Kunstanstalt v A. H. Payne Leipzig u Drezden”, 28×21 cm

38. A rézkígyó, 19 század, j.j.l.: „A. H. Payne sc.”, 26,5×20 cm

39. Jeruzsálem látképe, 19 század, j.b.l.: „Alexius Geyer”, j.j.l.: „A. H. Payne sc.”, j.l.: „Printed and Published for the Proprietors A.H. Payne Leipzig & Dresden.”, 28,5×21 cm

40. Jákob álma, 19 század, j.b.l.: „Ferd. Bol pinx.” j.j.l.: „A.H. Payne sc.”, j.l.: „Druck u Verlag d Englischen Kunstanstalt v A. H. Payne Leipzig u Drezden”, 28×21 cm

41. Nápolyi bérkocsi, 19 század közepe, j.b.l.: „Peingret”, j.j.l.: „W French sc”, j.l.: „Druck u Verlag d Englischen Kunstanstalt v A. H. Payne Leipzig u Drezden”, 28×22 cm

42. Rubens remekműve, 19. század, j.n., 31,5×23,5 cm (21 db)

43. A cegei tó a kastély erkélyéről nézve, 19. század vége, j.j.l.: „Fénynyomat Divald K. Eperjes”, 28×20 cm

44. Gróf Kornis Viktor kastélya Szentbenedeken, 19. század vége, j.j.l.: „Fénynyomat Divald K. Eperjes”, 28×20 cm

45. Salamon tornya Visegrádon, 19. század, j.b.l.: „.L. Rohboch delt.”, j.b.l.: „F. Hablitschek sculps.”, j.l.: „Druck & Verlag v. G. G. Lange in Darmstadt. / Lauffer és Stolp bizományában Pesten”, 25,5×16,5 cm

46. A váci temető Pesten, 19. század, j.b.l.: „L. Rohbock delt.”, j.j.l.: „G.M. Kurz sculpt.” j.l.: „Druck & Verlag v. G. G. Lange in Darmstadt. / Lauffer és Stolp bizományában Pesten”, 25,5×16,5 cm

47. Eger az északi oldalról, 19. század, j.b.l.: „L. Rohbock delt.”, j.j.l.: „G. Hess sculps.”, j.l.: „Druck & Verlag v. G. G. Lange in Darmstadt / Lauffer és Stolp bizományában Pesten”, 25,5×16,5 cm

48. Szomolnok bányaváros újonnan renovált temploma, 20. század eleje, j.l.: „Hornyánszky Viktor nyomása”, 24,5×16 cm

49. Sněžka látképe, 19. század közepe, j.b.l.: „Würbs delin.”, j.j.l.: „Gh Daumerlang sculp.”, j.l.: „Sklad Synů Bohumila Haase”, 28×23 cm

50. Szent Jakab templom, Kutná Hora (Chram Sw Jakuba w Kutné Horé), 19. század, j.b.l.: „C. Würbs”, j.l.: „Sklad Synů Bohumila Haase”, 27,5 ×23 cm (2 db)

51. Washington látképe (Kapitol we Washingtoné), 19. század, j.l.: „Sklad Synů Bohumila Haase”, 27,5×23 cm

52. Szent Borbála templom (Chram sw. Barbory), Kutná Hora, j.b.l.: „W. Kandler del.”, j.j.l.: „B.C. Shmidt sc.”, j.l.: „Sklad Synů Bohumila Haase”, 27,5 ×23 cm

53. Konstantinápoly falai (Hraby Carihradské), 19. század, j.l.: „Sklad Synů Bohumila Haase”, 27,5×22,5 cm

54. Jótékonyság (Dobrocinnost), 19. század, j.j.l.: „Baumann sc.”, j.l.: „Sklad Synů Bohumila Haase”, 17,5×23 cm

55. Wíden város látképe, 19 század, j.j.l.: „K. Schmidt del. et sc.”, j.l.: „Sklad Synů Bohumila Haase”, 28×23 cm

56. Bolgár életkép (Bulharska Wes.), 19. század, j.l.: „Sklad Synů Bohumila Haase”, 27,5 ×23 cm

57. Madrid, a spanyolok legfontosabb városa (Madrid hlawní město we Španělích), 19. század, j.j.l.: „Leopold Burckhart sculp. Vienna”, j.l.: „Sklad Synů Bohumila Haase”, 27,5 ×23 cm (2 db)

58. Római pásztorfiú (Římský pastoušhek), 19. század, j.j.l.: „A. Wildner”, j.l.: „Sklad Synů Bohumila Haase”, 27,5 ×23 cm

59. Az athéni akropolisz (Akropolis w Athenách), 19. század, j.b.l.: „R v Heideggen del”, j.j.l.: „C. Daumerlan fc 46”, j.l.: „Sklad Synů Bohumila Haase”, 27,5 ×23 cm

339/m. Pecséttár

19–20. század

1 doboz = 25 db

A SZÖKGYL pecsétgyűjteménye 25 darab pecsétnyomóból áll, amelyek hajdan egyházi, iskolai és különböző társadalmi intézmények hivatalos ügyeinek hitelesítéséhez szolgáltak.


    1.    Szamosújvári Jótékony Nőegylet
    2.    Az örmény szertartású katolikusok apostoli kormányzósága
    3.    Ellenőrizve és átnézve tőlünk
    4.    Örmény katolikus plébániahivatal
    5.    Szamosújvári Örmény Katolikus Népiskolák 1894
    6.    Szamosújvári Társalkodó Egylet 1860
    7.    Szamosújvári Örmény Katolikus egyház Gazdasági Hivatala
    8.    Szamosújvári Örmény Katolikus Árvaház Intézet
    9.    A Leányárvaház főnöknője
    10.    Római Katolikus Leányárvaház – Kovrig Róbert
    11.    Örmény Múzeum Egyesület
    12.    Örmény Katolikus Egyház Énekkar
    13.    Örmény Katolikus Elemi Iskola
    14.    Örmény Katolikus Fiúárvaház
    15.    Szent Gergely Örmény Római Katolikus Fiúárvaház
    16.    Leányárvaház
    17.    Világosító Szent Gergelyről nevezett fiúárvaház
    18.    Szent Gergely Alap 1851–1900 Kolozsvár
    19.    Könyv
    20.    Fizetve
    21.    Fizetve
    22.    Nyomtatvány
    23.    Törölve
    24.    Ajánlva
    25.    Ismeretlen

339/n. Térképtár

19–20. század

1 doboz = 0,12 ifm

1. doboz. Vegyes térképek 19–20. század.

339/o. Tervtár

19–20. század

1 mappa = 0,12 ifm

A levéltár tervrajzgyűjteménye a szamosújvári örmény katolikus plébánia tulajdonában és kezelésében lévő épületek teljes vagy részleges építészeti rajzaiból áll.[26]

  1. A szamosújvári örmény katolikus leányárvaház tervrajzai: homlokzat és keresztmetszet – 1901
  2. A szamosújvári örmény katolikus leányárvaház tervrajzai: alaprajz, keresztmetszet, homlokzat – 1901
  3. A szamosújvári örmény katolikus leányárvaház tervrajzai: föld közötti pincealap – 1901
  4. A szamosújvári örmény katolikus leányárvaház tervrajzai: keresztmetszet – 1901
  5. A szamosújvári örmény katolikus leányárvaház tervrajzai: metszet oldalmetszettel – 1901
  6. A szamosújvári örmény katolikus leányárvaház tervrajzai: két fásszín terve – 1901
  7. A szamosújvári örmény katolikus leányárvaház tervrajzai: földszinti alaprajz – 1901
  8. A szamosújvári örmény katolikus leányárvaház tervrajzai: pincealaprajz – 1901
  9. Az örmény katolikus leányárvaház tulajdonát képező „fácsebinye” volt vendéglőépület átalakítási, kibővítési terve – 1902
  10. Az örmény katolikus fiúárvaház homlokzatterve Lorenzo Zotti szignójával – 1893 körül
  11. Az örmény katolikus fiúárvaház alaprajza Lorenzo Zotti szignójával – 1893 körül
  12. Az örmény katolikus fiúárvaház tervrajzai: alaprajz, homlokzat, keresztmetszet – 19. század vége
  13. A Szentháromság-templom főoltárának terve – 19. század első fele
  14. A plébániaépület főkapujának rajza – 19. század második fele
  15. A Lukácsi-féle kápolnába építendő sírbolt tervrajza
  16. Városrendezési terv (ismeretlen tér) – 19. század második fele
  17. A rettegi istálló terve: alaprajz, keresztmetszet, homlokzati terv – 1863
  18. Az örmény katolikus székesegyház alaprajza (kripták) – 20. század második fele

339/p. Címertár

19–20. század

1 mappa = 0,12 ifm

A főegyházmegye levéltári anyagában ez egy egyedülálló gyűjtemény, amely családi- és halotti címerrajzokat foglal magába. A látványukkal is elbűvölő heraldikai ábrázolások tulajdonosait az alábbiakban egyenként ismertetjük.

1. Idősebbik Beodrai Karátsonyi László címere – 19. század[27]
2. Izay alias Huszthy család címere – 19. század
3. Simai (Simay) család címere – 1843[28]
4. Markovits család címere – 1843[29]
5. Beodrai Karátsonyi Ferenc címere – 1881
6. Lompérdi Korbuly Géza[30] címere – 1890[31]
7. Simay Gergely címere – 1909 (2 db)
8. Czegei és szentegyedi gróf Wass Ármin címere – 1914
9. Lompérdi Korbuly Bogdán[32] címere – 1911


[1] Gazdovits Miklós: Az erdélyi örmény város: Szamosújvár történetéből. In: Helmut Buschhausen–Livia Drăgoi–Nicolae Gazdovits szerk.: Örmény kultúra és művészet Szamosújváron. Bukarest, 2002. 18.

[2] Szongott Kristóf: A szamosújvári örm. kath. nagytemplom története. In: Armenia. Magyar-örmény havi szemle. 1893. 201–202.

[3] Uő: Szamosújvár szab. kir. város monográfiája. III. Szamosújvár, 1901. 54.

[4] A szamosújvári leányárvaházat Kovrig Tivadar alapította 1893-ban, hogy az erdélyi félárva vagy árva örmény lányoknak a nevelését biztosítsák.

[5] Nagyné Lukács Klára: A szamosújvári örmény katolikus árvaházak története. In: Őze Sándor–Kovács Bálint szerk.: Örmény diaszpóra a Kárpát-medencében II. Piliscsaba, 2007. 170–171.

[6] Uo. 172.

[7] Szongott Kristóf: Szamosújvár szab. kir. város monográfiája. II. Szamosújvár, 1901. 204.

[8] A tímár társulat alapszabályzatát magyar nyelvű kivonatban közli Szongott Kristóf: Szamosújvár szabad királyi város monográfiája. III. Szamosújvár, 1901. 34–36.

[9] Rónai Aross Lajos: Szongott Kristóf. In: Armenia. Magyar-örmény havi szemle. 1901. 146–148; Gabányi János: Szongott Kristóf születésnek 100 éves évfordulója. In: Szamosújvári M. Kir. Állami Gimnázium 1942/43 évkönyve. Szamosújvár, 1943. 1–7.

[10] Szongott Kristóf: dr. Mály István. In: Armenia. Magyar-örmény havi szemle. 1893. 225–234.

[11] Ferenczi Sándor: A gyulafehérvári (erdélyi) főegyházmegye történeti papi névtára. Budapest–Kolozsvár, 2009. 173.

[12] Szongott Kristóf: i. m. I. Szamosújvár, 1901. 393–403.; Jakubinyi György: i. m. 2001. 43–44.; Gazdovits Miklós: i. m. 2006. 308–311.

[13] Lukácsi Kristóf copftelki birtoka a fiúárvaház tőkéjét képezte.

[14] Ferenczi Sándor: i. m. 251.

[15] Magyar Katolikus Lexikon. II. Budapest, 1993. 313; Szongott Kristóf: Czetz Gergely. In: Armenia. Magyar-örmény havi szemle. 1894. 44–46.

[16] Ferenczi Sándor: i. m. 713.

[17] Mály István dr.: Merza Gyula irodalmi tevékenysége. In: Armenia. Magyar-örmény havi szemle. 1905. 353–356.; Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). (Főszerk. Dávid Gyula.) Bukarest, 1994. 547.

[18] Ferenczi Sándor: i. m. 280.

[19] Szongott Kristóf: i. m. I. Szamosújvár, 1901. 373–376.

[20] Jakubinyi György: i. m. 2001, 39.

[21] Szongott Kristóf: i. m. III. Szamosújvár, 1901. 181–184.; Ferenczi Sándor: i. m. 289.

[22] Szongott Kristóf: dr. Molnár Antal. In: Armenia. Magyar-örmény havi szemle. 1898. 66–68.

[23] Szongott Kristóf: Mártonffy Márton. In: Armenia. Magyar-örmény havi szemle. 1903. 33–41.

[24] Jakubinyi György: i. m. 2001. 35.

[25] A metszetek darabszintű jegyzékét drd. Pál Emese művészettörténész készítette. Segítőkész közreműködését és precíz munkamódszereit ezúton is hálásan köszönjük. Rövidítésjegyzék: j.n. – jelzés nélkül; j.j.l. – jelezve jobbra lent; j.b.l. – jelezve balra lent; j.l. – jelezve lent.

[26] A tervrajzok jegyzékelését drd. Pál Emese művészettörténész végezte. Lelkes és segítőkész munkáját ezúton is köszönjük.

[27] A család eredetéről és a címerről bővebben lásd Temesváry János: A gróf Karácsonyi család őse és genealogusaink. In: Armenia. Magyar-örmény havi szemle. 1892. 42–47; Uő: A gróf Karátsonyi család ősi nemessége és czímerbővítései. In: Armenia. Magyar-örmény havi szemle. 1892. 72–77.

[28] A Simay családot 1760-ban emelte nemesi rangra Mária Terézia. Az ekkor kelt címereslevél szövegét közölte Temesváry János: Simay család. In: Armenia. Magyar-örmény havi szemle. 1895. 266–273.

[29] A Markovics család nemesi címerét 1839-ben szerezte. A címereslevél szövegét közölte Temesváry János: Márkovics család (kis-terpesti). In: Armenia. Magyar-örmény havi szemle. 1895. 256–261.

[30] Lompérdi Korbuly Géza Korbuly Bogdánnak volt a fia. Lásd Szongott Kristóf: A Korbuly család. In: Armenia. Magyar-örmény havi szemle. 1907. 27.

[31] A Korbuly család címerét 1879-ben szerezte. A címereslevél szövegét közölte Temesváry János: Korbuly család (lompérdi). In: Armenia. Magyar-örmény havi szemle. 1895. 56–59.

[32] Lompérdi Korbuly Bogdán a kolozsvári Nemzeti Színház intendánsa volt. Életrajzi adataihoz bővebben lásd Merza Gyula: Lompérdi Korbuly Bogdán. In: Armenia. Magyar-örmény havi szemle. 1906. 177–180.


 

Menü

Bejelentkezés