Please update your Flash Player to view content.
MagyarRomânăEnglish
Történet PDF Nyomtatás E-mail

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség területén 2002-től napjainkig összesen nyolc gyűjtőlevéltár létesült az egyházmegye írásos emlékeinek levéltári feldolgozása és őrzése céljából. A nemrég millenniumát ünneplő érsekség figyelme az erdélyi katolikus múlt tárgyi- és szellemi emlékeire is fokozottan kiterjed, amely főként történelme írott forrásainak védelmében és őrzésében, valamint műemléktemplomainak fenntartásában és kegyszereinek központosított leltározásában is megmutatkozik.

A Gyulafehérvári Főegyházmegye ebbe a nyolc központba gyűjtötte össze és főesperességi szinten csoportosította az egyházközségek hivatali működése folyamán keletkezett különböző irategyütteseket. A plébániai levéltárakat összefogó gyűjtőlevéltárak Gyulafehérváron, Sepsiszentgyörgyön, Szamosújváron, Marosvásárhelyen, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Kolozsváron lettek kialakítva, a már rendezett egyházközségi irategyüttesek jelenleg is itt kutathatók.[1] Az erdélyi négy örmény katolikus plébániának az apostoli kormányzóság alá való tartozása külön gyűjtőlevéltár létrehozását tette indokolttá. Szamosújvár, mint az apostoli kormányzóság központja bizonyult erre a célra a legmegfelelőbbnek.

A Szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltár kialakításának konkrét lépéseire 2010 augusztusában került sor. A helyszíni szemlét a szamosújvári örmény katolikus plébánia levéltárának korábbi őrzési helyein, valamint az ehhez kapcsolódó szakmai javaslatok megtételét Msgr. Ft. Szakács Endre örmény katolikus vikárius kezdeményezte a terepmunka megkezdése előtt egy hónappal.[2] A gyűjtőlevéltár jelenleg az Örmény Apostoli Kormányzóság székhelyén, a szamosújvári örmény katolikus plébániával egybeépített tűz-, víz- és betörésbiztos ingatlanban található modern tárolóeszközökbe rendszerezve. A levéltár felújításához a szamosújvári örmény katolikus plébánia a Szülőföld Alaptól nyert 2010 decemberében támogatást, amellyel utólagosan finanszírozni lehetett a munkálatok megelőlegezett költségeit. Az iratok korszerű tárolásához elengedhetetlenül fontos levéltári dobozok magyarországi levéltárak egyesületileg szervezett gyűjtéséből származnak, a stabil fémállványzatot pedig az Esztergomi Prímási Levéltártól kapta az érsekség adományba.[3]

Ez a gyűjtőközpont fogja egybe a Gyulafehérvári Főegyházmegye négy örmény rítusú katolikus plébániájának – Szamosújvárnak, Erzsébetvárosnak, Gyergyószentmiklósnak és Szépvíznek – a levéltári anyagát, melyből három plébániai fondot Szamosújváron, egyet pedig a helyszínen rendeztünk. 2010 szeptemberében gyűjtöttük ide be Erzsébetváros és Szépvíz örmény plébániák levéltári anyagát, a gyergyószentmiklósi örmény plébánia 2011 februárjában, helyben rendezett levéltárát ugyanez év májusában szállítottuk a szamosújvári raktárba. Ugyanitt található a Romániai Örmény Apostoli Kormányzóság iratanyaga is, amelynek nagy részét korábban is Szamosújváron, kisebb részét Gyergyószentmiklóson tartották – az éppen aktuális kormányzó működési helyének függvényében. A plébános és a kerületi főesperes személyének azonossága miatt két főesperesi kerület fondja is itt nyert otthont: a belső–szolnokié, amelyet a szamosújvári örmény katolikus plébánia irataiban különítettünk el, és az erzsébetvárosié, amelyet az itteni örmény rítusú plébánia fondjából válogattunk ki. Így tehát a Szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltár összesen hét fondképző szerv anyagát őrzi és kezeli: az Örmény Apostoli Kormányzóságét, két főesperesi kerületét és négy örmény katolikus plébániáét. Ezek a fondok, amint azt a fondszámok (85, 88, 313, 339, 345, 584, 612) is mutatják a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár főesperesi kerületek szerint alfabetikusan rendezett főesperességi és egyházközségi levéltárainak a részét képezik.

A gyűjtőlevéltár irategyütteseinek rendezése 2011 szeptemberében fejeződött be. A levéltári rendezési munkálatokban erdélyi és magyarországi szakemberek (dr. Szögi László, Németh György, Paulik Ágnes, Barabás Kisanna, Hladiuc Bogdan, Puskás Attila, Orosz Krisztofer, Spiegel Eszter, Pál Emese, Poósz Lóránd), valamint helyi önkéntesek (Esztegár Erika és Barta Katalin) egyaránt részt vettek. Az armenológiai szakmai kérdéseket dr. Kovács Bálint segítségével tisztáztuk.

A felélénkült családfakutatás megkönnyítése érdekében a közeljövőben az erzsébetvárosi és a szamosújvári 18–19. századi eredeti anyakönyvek digitalizálását szándékozunk elvégezni, amely a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár honlapján keresztül lesz elérhető.

A levéltárban a kutatás előzetes bejelentkezés alapján történik. A levéltárkezelői munkakör kialakítása folyamatban van.

A Szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltárhoz tartozó négy örmény katolikus plébánia, két főesperesi kerület és az Örmény Apostoli Kormányzóság levéltári anyagának mennyisége 44,59 ifm.



[1] Ezek közül négy gyűjtőlevéltárnak már az ismertető leltára is megjelent nyomtatásban. Lásd Bernád Rita: Plébániai levéltárak I. A Gyulafehérvári-, a Sepsiszentgyörgyi-, a Szamosújvári- és a Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltárak repertóriuma. Gyulafehérvár–Budapest, 2009.

[2] A levéltár kialakításáról és rendezéséről részletesebb interjú készült Bernád Ritával. Lásd Keresztény Szó, 2011. február, 13–18.

[3] A Magyar Levéltáros Egyesület felhívásával elindított adománygyűjtési kezdeményezést, az anyaországi egyházi és világi levéltáraknak, valamint a savmentes dobozok gyártóinak mindenkoron önzetlen támogatását ezúton is hálásan köszönjük. Külön köszönjük T. Küsmődi Attila szamosújvári római katolikus plébánosnak szakmai kapcsolatai révén történt szervezői közbenjárását, valamint a doboz és polcszállítás körüli fáradságos utánajárást, amely nélkül a nagylelkű doboz- és állványadományok nem valósulhattak volna meg.


 

Menü

Bejelentkezés