Please update your Flash Player to view content.
MagyarRomânăEnglish
Történet PDF Nyomtatás E-mail

A Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltár fondjainak rendezési munkálatai amint a vége fele közeledtek, és a Főegyházmegyei Levéltár állagai szépen körvonalazódtak, már 2001-2002-ben történtek alkalmi iratbegyűjtések az érseki levéltári központba a Gyulafehérvárhoz földrajzilag is közelebb eső szórványplébániákról (Gyulafehérvár, Verespatak, Abrudbánya, Topánfalva, Magyarigen stb.).

A Gyulafehérvári Főegyházmegye plébániai iratanyagának mennyisége messzemenően meghaladja az érseki levéltár befogadóképességét. A jelenlegi főegyházmegyei (érseki és főkáptalani) levéltár hét raktártere a püspöki palotában ezer folyóméternyi iratanyagot foglal magába. A főegyházmegye összes egyházközségének maradandó értékű levéltári anyaga kitesz még egy ugyanannyi iratmennyiséget. Ezt az óriási nagy, egy kilométernyi levéltári okmányhalmazt besűríteni a gyulafehérvári raktárakba indokolatlan lett volna, valamint ennek kivitelezése sem lett volna célszerű és megvalósítható. Ugyanakkor ez több szakember munkáját is igénybe vette volna, és az állandó szakszemélyzet folyamatos biztosítása is gondot jelentett. Az említett indítékok miatt a Főegyházmegyei Hatóság az érsekség területén nyolc gyűjtőközpont létrehozásában állapodott meg.
A
székelységben elsőként alakult itt ki gyűjtőlevéltár a gyergyói főesperesség plébániái részére, Ft. Hajdó István akkori főesperes atya beleegyezésével és Ft. Portik-Hegyi Kelemen jelenlegi főesperes további elvi támogatásával. A levéltár a főesperesség udvarán lévő kápláni épület földszinti helyiségében található, az iratanyagot az érseki központi levéltár mintájára dexion állványokon, semleges kémhatású levéltári dobozokban tároljuk. Gyergyószentmiklósra 2006. december-2007. január között gyűjtöttük be Borszék, Ditró, Gödemesterháza, Gyergyóalfalu, Gyergyóbékás, Gyergyóhodos, Gyergyóújfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyótölgyes, Háromkút, Kilyénfalva, Marosfő, Maroshévíz, Palotailva, Ratosnya, Tekerőpatak és Vasláb levéltárait. Ezeket az irategyütteseket 2007. február-szeptember között rendeztük napi négy órában. Szárhegy levéltára 2009. szeptember elején került be Gyergyószentmiklósra. Kutatási lehetőségek: szerda-csütörtök (8.00–16.00), valamint előzetes egyeztetés alapján. Megbízott levéltáros: Bernád Rita.
A gyergyói esperesség a reformációt követő időszakban alakult ki. A középkori gyergyószéki plébániák 1276-1545 között a telegdi főesperességhez tartoztak. A pápai tizedjegyzékben (1332-1337) három plébános bejegyzése szerepel Gyergyószékben: ezek feltételezhetően Gyergyószentmiklós, Gyergyóalfalu és Szárhegy. 1478-ból ismeretes egy Benedek nevű gyergyószentmiklósi pap, aki alesperes volt. 1592-től Csík-, Gyergyó- és Kászonszék egy főesperességet alkotott, három /al/esperességgel, egészen a katolikus megújhodás korszakáig.

Francesco Leone da Modica ferences szerzetes jelentésében, amelyet a Hitterjesztés Szent Kongregációjához küldött 1638-ban, a gyergyószéki plébániák a Háromszéki főesperességhez taroztak, és öt plébániából álltak: Gyergyószentmiklós (ekkor volt főesperese Ferenczi György személyében), Szárhegy, Újfalu, Alfalu és (különös módon) Koronka. Ez utóbbi település Maros székben található, a jelentés szerzőjének elírása vagy téves helyismerete miatt kerülhetett ebbe a felsorolásba.

Giulio Spinola bécsi nuncius hasonló jelentése 1665 végéről Gyergyó fiókszékben öt plébániát említ: Szárhegyet, Alfalut, Újfalut, Szentmiklóst és Ditrót (Gitro). Ugyanitt megjegyzi, hogy ezek nagy plébániák, és több faluban fiókegyházközségük van.

Damokos Kázmér erdélyi apostoli vikárius székelyföldi vizitációs jelentésében, amelyet 1668-ban a Kongregációhoz terjesztett fel, Gyergyószékben négy anyaplébániát sorol fel: Gyergyószentmiklóst két filiával (Tekerőpatak és Kilyénfalva), Szárhegyet szintén két leányegyházközséggel (Ditró és Remete), Alfalut Csomafalva filiájával és Újfalut.

Az 1753-as, 1761-es és az 1782-es egyházmegyei sematizmusok szerint a következő plébániák tartoztak hozzá: Alfalu, Csomafalva, Ditró, Kilyénfalva, Remete, Gyergyószentmiklós, Szárhegy, Tekerőpatak, Újfalu. A gyergyószentmiklósi örmény plébánia 1782-ben külön örmény rítusú főesperesi kerületben szerepelt.

A gyergyói főesperesi kerületet 1846-ban 11 plébánia alkotta, amely Maroshévízzel bővült 1870-ben. Ilyenképpen 1882-ben 12 plébániája volt: Alfalu, Csomafalva, Ditró, Kilyénfalva, Remete, Szárhegy, Gyergyószentmiklós (külön örmény és latin szertartású plébániák), Tekerőpatak, Toplicza (Maroshévíz), Tölgyes és Újfalu. A főesperesség a 20. században bővült Borszék (1901), Gyergyóbékás (1913), Gyergyóhodos (1925), Gödemesterháza (1927), Orotva (1973) és Marosfő (1999) egyházközségekkel.

2008-ban alapították Gyergyószentmiklós Szt. István plébániáját, a templomot ugyanez évben szentelték fel. A plébániaépület jelenleg építés alatt áll.

A gyergyói főesperesi kerületet jelenleg 21 plébánia alkotja. Székhelye Gyergyószentmiklós, amely rövidebb megszakításokkal az elmúlt évszázadokban is itt működött.

A főesperesi hivatal iktatókönyvei szép sorozatban különülnek el az 1896-1955 közötti időszakból, de a főesperesi hivatali iratsorozatot csak az 1976-os évtől tudtuk szétválasztani a gyergyószentmiklósi plébániai iratanyagtól.

A Székelyföldön elsőként itt alakult ki gyűjtőlevéltár a gyergyói főesperesség plébániái részére, Ft. Hajdó István akkori főesperes beleegyezésével és Ft. Portik–Hegyi Kelemen jelenlegi főesperes további elvi támogatásával. A levéltár a főesperesség udvarán lévő kápláni épület földszinti helyiségében található. Az iratanyagot az érseki központi levéltár mintájára dexion állványokon, semleges kémhatású levéltári dobozokban tároljuk. Gyergyószentmiklósra 2006 december – 2007 január között gyűjtöttük be Borszék, Ditró, Gödemesterháza, Gyergyóalfalu, Gyergyóbékás, Gyergyóhodos, Gyergyóújfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyótölgyes, Háromkút, Kilyénfalva, Marosfő, Maroshévíz, Palotailva, Ratosnya, Tekerőpatak és Vasláb levéltárait. Ezeket az irategyütteseket 2007. február–szeptember között rendeztük napi négy órában. Szárhegy levéltára 2009. szeptember elején került be Gyergyószentmiklósra. Kutató- és ügyfélszolgálat: szerda–csütörtök (8.00–16.00), valamint előzetes egyeztetés alapján. Levéltáros: Bernád Rita.

A Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltárban 93,06 ifm mennyiségű levéltári anyag található.


 


 

Menü

Bejelentkezés