Please update your Flash Player to view content.
Főoldal Kiadványok, tanulmányok
MagyarRomânăEnglish
Bernád Rita Magdolna RÓMAI KATOLIKUS GYŰJTŐLEVÉLTÁRAK HARGITA MEGYÉBEN PDF Nyomtatás E-mail

A Gyergyószentmiklósi és a Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltárak fondjegyzékei

Abstract: [Roman-Catholic archives in Harghita county. Fund-registers of the Archives of Collection from Gheorgheni (Rom.; - Hung.: Gyergyószentmiklós) and Odorheiu Secuiesc (Rom.; - Hung.: Székelyudvarhely)] The historical past of the parishes in the Archdiocese of Transylvania (instituted a thousand years ago) may be pursued through existing churches today or those which are in ruins. The administrative, religious life of the communities we passed through but of their writings, which are found in the archive collections of parishes. Preserving these unique sources in proper conditions is a human task and one of the Christianity.

The purpose of setting up archives of collections by the Roman Catholic Archbishopric was to protect the written heritage of the Transylvanian Catholicism. Thus were outlined territory of competence of these collection centers, and the parish archives were concentrated in archives of collection organized at the level of archdeaconry.

At the start of this collecting program in 2003, we focused on the written heritage of parishes in diasporas, since they constitute a priority because of the continuous and irreversible depopulation; this was necessary due to a dead host parishes.

During the six years between 2003-2009, for 15 archdeaconry forming the Archdiocese, we managed to appoint ten centre s of collection, of which seven have been established as it follows: in Alba Iulia, Bistrita, Gherla, Sfântu Gheorghe, Gheorgheni, Odorheiu Secuiesc and in Târgu Mures. The establishment of three similar archives is at the early projects and the organization, until the realization of the financial frameworks.

Since the archdeaconry and parish archives, which constitute the historical source of the geographically extended Archdiocese of Transylvania, are beyond capacity of the archiepiscopal archives in Alba Iulia, it was necessary to establish more centres like. Each archive collection includes the archives of parishes in one or two archdeaconry.

Collections of documents belonging to parishes constitute an indispensable source for local historians, but for ecclesiastical historians and historians of education, too. Here we could also line the genealogical tree researchers who often resort to parish registers.

As a model for these archives of collections served the Archbishopric Archive and of the Chapter from Alba Iulia. Each warehouse of these collection-centres were arranged according to modern European trade prescriptions and they are provided with metal (dexion) shelves and the archive material is stored in non-acid boxes to prevent further deterioration.

Archives parishes are in close connection with history and background of their creator. From the period of the Middle Ages, parishes - whose archive material has been collected already, unfortunately, do not preserve documents. Written entries of Roman Catholic parishes in Transylvania start at the end of 17 century, and they become regular since the mid 18 century, from the Catholic restoration. Therefore we value with special attention every written source during Principality of Transylvania.

The second part of the study presents in brief the archives of collections in the territory of Harghita county, registering in the annex the funds of Archives Collections already established in Gheorgheni (Gyergyószentmiklós) and Odorheiu Secuiesc (Székelyudvarhely). They contain 22 and respectively 34 funds.

Rezumat: [Arhive romano-catolice în judetul Harghita. Registrele de fonduri ale Arhivelor de Colectie din Gheorgheni (magh.: Gyergyószentmiklós) §i Odorheiu Secuiesc

(magh.: Székelyudvarhely)] Trecutul istoric al parohiilor arhidiocezei de Transilvania (infiintatá acum o mie de ani), poate fi urmárit prin bisericile existente si astázi. Activitatea lor admmistrativá, viata religioasá a comunitátilor ne este transmisá insá prin patrimoniul lor scris, ce se regáseste în colectiile arhivistice ale parohiilor. Pástrarea adecvatá a acestor izvoare unice este o sarciná umaná si crestineascá.

Scopul infiintárii arhivelor de colectie de cátre Arhiepiscopia Romano Catolicá a fost acela de a proteja mostenirea scrisá a catolicismului transilvánean. Astfel, s-au conturat teritoriile de competentá ale acestor centre de colectii, si s-au concentrat arhivele parohiale în arhive de colectie, organizate la nivelul protopopiatelor. La pornirea programului de colectionare în anul 2003 ne-am concentrat pe patrimoniul scris al parohiilor din diaspora, deoarece acestea constituiau o prioritate, din cauza depopularizárii continue si ireversibile si a parohiilor rámase fára gazda.

În decursul a sasé ani, între 2003-2009, pentru cele 15 arhidiaconate care alcátuiesc arhidieceza, am reusit sá desemnám zece centre de colectie, dintre care sapte s-au si infiintat: la Alba Iulia, Bistrita, Gherla, Sfântu Gheorghe, Gheorgheni, Odorheiu Secuiesc si Tárgu-Mures. Páná la conturarea cadrelor financiare, instituirea a trei arhive asemánátore se aflá la începutul proiectelor si al organizárii. Deoarece cantitatea arhivelor protopopiale si parohiale, ce constituie izvorul istoric al Arhidiecezei de Alba Iulia, atât de intinsá si din punct de vedere geografic, depáseste capacitatea arhivei arhiepiscopale, a fost necesará infiintarea mai multor centre asemánátoare. Fiecare arhivá de colectie cuprinde arhivele parohiilor din unul sau douá protopopiate.

Colectiile de documente apartinánd parohiilor constituie un izvor indispensabil pentru istoricii locali, dar si pentru istoricii ecleziastici sau cei ce se ocupá de istoria invátámántului din Transilvania. Tot aici am putea insirui si pe genealogi, care adeseori apeleazá la matricolele parohiale.

Drept model pentru realizarea arhivelor de colectie a servit Arhiva Arhiepiscopalá si Capitulará din Alba Iulia. Depozitul fiecárui centru de colectie al acestei arhive este amenajat conform prescrierilor moderne profesionale europene, fiind prevázut cu rafturi metalice dexion, iar materialul arhivistic, pentru a stopa deteriorárile continue, este pástrat în cutii neacide.

Arhivele parohiilor se aflá în stránsá legáturá cu activitatea si istoricul creatorului de fond. Parohiile medievale ale cáror material arhivistic a fost colectionat deja, din pácate, nu detin documente. Consemnárile scrise ale parohiilor romano catolice din Transilvania încep de la sfársitul secolului al 17-lea, si ele devin regulare de la mijlocul secolului al 18-lea, începând cu restauratia catolicá. De aceea, acordám o atentie deosebitá fiecárui izvor din perioada principatului.

A doua parte a studiului prezintá pe scurt situatia arhivelor de colectie de pe teritoriul judetului Harghita, având în anexá registrul de fonduri ale Arhivelor de Colectie deja infiintate în Gheorgheni (Gyergyószentmiklós) si Odorheiu Secuiesc (Székelyudvarhely). Acestea insumeazá 22, respectiv 34 de fonduri.

 

1. Gyűjtőlevéltárak kialakítása a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyében

Az ezer éve alapított erdélyi történelmi egyházmegye vallásos közösségeinek, plébániáinak múltját a ma is létező vagy mára csak romjaiban ismert templomai tükrözik, azonban az egyházközség hitéletét, egyházjogilag alsóbb szintű igazgatási tevékenységét csak az egyházközségek írásos öröksége - levéltári gyűjteményei igazolják. Mint egyedi és egyetlen történelmi forrásként felruházott bizonyíték, ezen archívumok megőrzéséről, utódainkra való hagyatékozásáról gondoskodni emberi és keresztényi kötelességünk.

A fenti megfontolás és az erdélyi katolikusság írásos örökségének megóvási szándéka vezette a gyulafehérvári érsekséget a gyűjtőlevéltárak létrehozására, és ezen belül a főegyházmegyei levéltár gyűjtőterületének behatárolását és az erdélyi római katolikus plébániák irategyütteseinek összegyűjtését szorgalmazta. A levéltári begyűjtési program elindításakor 2003-ban, eleinte a szórványegyházközségek írásos örökségére összpontosítottunk, mivel ezek elsődlegességet élveztek a folyamatos és visszafordíthatatlan elnéptelenedés miatt, valamint a szórványvidéken (főként Dél-Erdélyben) a gazdátlan parókiák nem megfelelő biztonsága tette az iratmentést szükségszerűvé.

Hat év leforgása alatt, 2003-2009 között, az egyházmegyét alkotó tizenöt főesperesi kerület részére sikerült tíz levéltári gyűjtőközpontot kijelölni, és ebből hetet meg is valósítani: Gyulafehérváron, Besztercén, Szamosújváron, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen. Három gyűjtőlevéltár kialakítása az anyagi keretek előteremtéséig még a tervezés és a szervezés folyamatának kezdetén van: Csíkszereda, Kolozsvár és Kézdivásárhely. Mivel a földrajzilag is kiterjedt egyházmegye főesperességi és plébániai iratmennyisége meghaladja az érseki levéltár gyulafehérvári raktárainak befogadóképességét, így szükség volt több központ létesítésére. Ezek a gyűjtőközpontok főesperesi kerületi szinten alakultak ki az egyházmegyét alkotó tizenöt főesperesi kerület irategyüttesei részére. Ilyenképpen minden egyes gyűjtőközpont egy vagy két főesperesi kerület levéltárait öleli fel.

Az egyházközségi irategyüttesek úgy a helytörténészek, mint az egyháztörténészek számára nélkülözhetetlen forrásokat képeznek. Számos településtörténettel, plébániamonográfiával és iskolatörténettel foglalkozó kutató érdeklődik, kutatja, és dolgozza fel tudományos munkáiban a plébániai vonatkozású igen értékes, egyedi állagokat. De ugyancsak ide sorolhatnánk a családfakutatás megszállottjait és a gazdaságtörténészeket is.

Fontos megemlíteni azt, hogy az egyházi törvénykönyv 535. kánonjának 4. paragrafusa előírja, hogy: „Minden plébánián legyen levéltár, ebben őrizzék a plébániai anyakönyveket, a püspökök leveleit és azokat az egyéb okmányokat, melyeket szükségességük vagy hasznosságuk miatt meg kell őrizni. Mindezt a megyéspüspök vagy megbízottja a látogatás alkalmával vagy más megfelelő időben meg kell, hogy tekintse; ügyeljen a plébános, nehogy ez az anyag kívülállók kezébe kerüljön."1 A kánonjog szerint tehát levéltárnak léteznie kell a plébániákon, amelyet a megyéspüspök számba vesz a vizitációk végzésekor, és ehhez bárki nem férhet hozzá.

A gyűjtőlevéltárak kialakításának elsődleges célja az egyházi írott források mentése volt, melynek értelmében a biztonságos megőrzés és a hozzáférhetővé tétel kettős céljának megvalósítását tartottuk szem előtt. Minden egyes gyűjtőlevéltári raktártér európai szabványoknak megfelelően lett kiképezve és felszerelve, a Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltár mintájára. Ezeket a tűz-, víz-, és betörésbiztos levéltári raktárakat korszerű Salgó dexion levéltári állványzattal és az iratok tárolására elengedhetetlenül fontos semleges kémhatású (savmentes) kartondobozokkal láttuk el. Az iratmentési programot, a gyűjtőlevéltárak kialakításának teljes kivitelezését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának és a Nemzeti Kulturális Alapprogramnak a határon túlra kiírt pályázatai támogatták. Ezek a magyarországi támogatások sajnos, 2006-tól megszűntek. Az érseki körlevéllel elrendelt plébániai levéltári begyűjtéseket követte az iratok szakszerű rendezése és fondjegyzék készítése. Minden egyes gyűjtőközpont átlagban száz folyóméternyi mennyiségű iratanyagot foglal magába, de vannak kisebb méretű gyűjtőlevéltárak is, mint például a szamosújvári vagy a besztercei. Az iratok tudományos kutatása és feltárása a helyszínen kitöltendő kutatási engedéllyel lehetséges a kutatási szabályzat előírásainak betartásával. A kutatási szabályzat összeállításakor figyelembe vettük a hazai levéltári törvényt és a magyarországi, nyilvános magánlevéltárként (törvényesen) számon tartott egyházi levéltárak hozzáférhetőségeinek előírásait. A kutatás folyamata az elkészült fondjegyzékek áttekintésével indítható, melyek internetes hozzáférésének biztosítása folyamatban van. A már létrejött gyűjtőlevéltárak középszintű segédletének - repertóriumának - szerkesztése és kiadása is folyamatban van. Terveink szerint az első kötet a Gyulafehérvári-, a Besztercei-, a Szamosújvári-, a Sepsiszentgyörgyi-és a Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltárakat ismertetné, míg a következő kötet a Marosvásárhelyi és a Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltárakat. Mindkét kötet a már megjelent Erdélyi római katolikus levéltárak c. sorozat harmadik illetőleg a negyedik kötetét képezné.2

Az egyházközségek osztályozásában az adminisztráció szempontjából megkülönböztetünk (anya)plébániát, oldallagosan ellátott parókiát és filiát (leányegyházközséget). A Gyulafehérvári Főegyházmegye területén a 2008. évi statisztika szerint 275 plébánia van. Ebből 205 egyházmegyés pap által vezetett, 4 örmény plébánia, 4 helyi lelkészség, 11 templomigazgatóság (szerzetes - ferences - pap által adminisztrált) és 48 oldallagosan ellátott plébánia, valamint három egyetemi lelkészség. Ezen kívül az egyházmegyében még 348 leányegyház (filia) található. Ennek a 623 alsóbb szintű egyházigazgatási egységnek az irategyütteseit - főesperesi kerületi alapon - tíz gyűjtőközpontba soroltuk. Az évszázadok folyamán a főesperesi kerületek száma, területe és beosztása többször is változott, ezért a főesperességek mai szerkezetét vettük kiindulópontnak.

Erdélyben a főesperességek, plébániák szervezése a püspökség alapítását (1009) követte, és a 11-13. század folyamán zajlott le. A középkori alapítású plébániákat a szentekről nevezett települések is tanúsítják. A Szent László dekrétumában felsorolt jelesebb ünnepek (Szent István, Szent Imre, Szent György, Szent Péter és Pál, Szent Mihály, Szent Márton, Szent Miklós, Szent Tamás, Keresztelő Szent János, Mindenszentek, Szent Kereszt stb.) szentjei tiszteletére csaknem minden kerületben építettek templomot. A pápai tizedjegyzék idejéből (1332-1336) mintegy 730 plébánia létezése ismeretes az erdélyi egyházmegye területén.3 A hitújítás időszakában, a püspökség szünetelésével (1556-1715), több katolikus közösséget kitérítettek és vele együtt a templomokat vették birtoklásba a protestáns hitfelekezetek. A katolikus restauráció idején, a 18. század elejétől kezdve, uralkodói támogatással fokozatosan helyreállították a katolikus plébániákat, középkori egyházi épületeket rehabilitáltak, és új templomokat építettek. A felvirágzó katolikus hitéletben a kommunista diktatúra egyházellenes politikája hozott nagy törést.

Az egyházközségek levéltárai szoros összefüggésben vannak az adott plébánia működésével, történelmi hátterével. A plébániák középkori időszakából írásos dokumentumok nem maradtak fenn. A letűnt idők zavargásai, az írásbeliség széles körű elterjedése mind meghatározták az egyházmegye kisebb adminisztrációs egységeinek - a plébániáknak - irattermelését, azok fennmaradását vagy pusztulását, dokumentációs hagyatékuk gyarapodását vagy éppen gyérülését. Az erdélyi katolikus parókiák írásos feljegyzései a 17. század végétől számíthatóak, és a 18. század közepétől válnak csak rendszeressé - a katolikus megújhodás korszakától kezdődően. Ezért igen különös és ritka esetnek számít, ha a begyűjtésekkor fejedelemségkori okiratokat is találunk. Itt megemlítjük az atyhai plébánián talált két fejedelmi oklevelet (Bethlen Gábor oklevele 1625-ből és I. Rákóczi György oklevele 1631-ből), valamint a vágási plébánia iratanyagából előkerült oklevelet, amelyet Brandenburgi Katalin fejedelemasszony állított ki 1630-ban. Mindhárom oklevél Gyulafehérváron kelt és felekezetközti vitákban dönt a római katolikusok javára. Ugyancsak ide sorolható a szárhegyi plébánia levéltárából előkerült oklevél 1637-ből. Nyilvánvalóan és remélhetőleg ez a felsorolás bővülhet a további iratrendezések folyamán.

A gyulafehérvári püspökség helyreállítása utáni időszakból (1715), a 18. század elejétől vezetett püspöki és főesperesi látogatási jegyzőkönyvek -visitatio canonica - külön pontban foglalkoznak a vizsgált egyházközségek levéltáraival is. A vizitációt végző püspök, megbízott vikárius vagy főesperes egyik feladata a levéltár és könyvtár ellenőrzése. A vizitációs jegyzőkönyvek levéltárra vonatkozó rovatait azonban gyakori esetben csak az archívum létezésének megjelölésével töltik ki, de az iratanyagot sajnos nem részletezik. Plébános-csere esetén a hivatal átadásakor részletes leltár készül, amelyet az átvételkor leellenőriznek. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv leltármellékletei is gyakori esetben tartalmaznak irattári jegyzékeket, könyvleltárakat. Sajnos, az effajta nyilvántartások általánosságban nem térnek ki az iratok, vagy levéltári egységek részletesebb felsorolására.

A 18. század végén és a 19. század '60-as éveiben a plébániák iratanyagainak összeírását központilag rendelték el és kérték be. Ekkor részletes levéltári jegyzék készült az egyházközségekben fellelhető iratokról, főként a császári és püspöki rendeletekről.

A 20. század közepén, a plébániai archívumok életében változást a Román Állami Levéltár - a kor kommunista eszméitől és szellemétől áthatva - központosító szemlélete hozott. Az Állami Levéltár Igazgatósága 1950-ben az egyházi anyakönyvek állami levéltárakba történő átadását rendelte el 1875. évvel bezárólag „megőrzés végett".4 A gyakorlatban az anyakönyvek tömeges összegyűjtése a plébániákról nemcsak 1875-ös évvel ért véget, hanem az ezt az évet is tartalmazó megkezdett kötetek sok esetben akár az 1950-es évekkel is zárulnak. A plébániai anyakönyvek visszaszolgáltatása az egyházaknak a rendszerváltás óta az állami hatóságokkal szemben is szorgalmazott nehézségek egyike, de érdemleges megoldás az elmúlt tizenkilenc év óta nem történt. A román állami levéltár központosító elve pozitív változást is hozott a plébániai levéltárakban, ugyanis az anyakönyvek átadása mellett 1951-ben az egyházi levéltárak megfelelő gondozására, kezelésére is utasította a lelkipásztorokat, amelyet Márton Áron püspök körlevélben továbbított papjainak.5 Szintén ennek értelmében a plébániai levéltárakat az '50-es évektől kezdődően a Román Állami Levéltárnak teljesen alárendelték, a román nemzeti levéltári fond (Fondul National Arhivistic) szerves részévé nyilvánították. A Belügyminisztériumon belül működő Állami Levéltár az egyházi anyakönyvek államosítása és megyei levéltárakba való koncentrálása mellett utasításokat adott az iratok gondozását és kutathatóságát illetőleg is.6 Ez utóbbi azt jelentette, hogy az egyházi iratok kutatása csak a Vallásügyi Osztály engedélyével volt lehetséges. Ez az állapot odáig fajult, hogy 1974-ben a történelemi dokumentumok bejelentését és átadását is elrendelték, amelyet végül Márton Áron püspök plébániái javára alkalmazott, ennek eredménye az egyházközségi iratok gondos leltározásában csapódott le.7 A kommunista rezsim bukása óta nem készültek egységes, központilag elrendelt egyházmegyei nyilvántartások az egyházközségek írásos termékeinek leltározását érintően.

A gyulafehérvári főegyházmegye plébániáinak levéltárairól, annak állagairól, sorozatairól nem készült átfogó központi nyilvántartás. Az 1781-es évtől, különböző időközönként megjelenő egyházmegyei sematizmusok (egyházi intézmények, főesperességek, plébániák, rendházak és az egyházi személyzet névtára) néhány kiadása (1882, 1903, 1913) a plébánia adatainak rövid ismertetése mellett az adott plébánia anyakönyveinek kezdő évét is említi. Ez abban segít minket, hogy a korábbi anyakönyvek létezését a helyszínen felkutassuk, amennyiben ezek a források nem kerültek az állami levéltár megyei osztályaihoz az 1950-es években. Az anyakönyvek kezdő éve a plébánia alapításával vagy újralapításával megegyező, esetleg az alapítást követő év. A sematizmusok mellett néhány monográfiai jellegű munkában is megemlítésre kerülnek a plébánia könyvtárát, levéltárát illető adatok, mint pl. Buday János (volt hunyadi főesperes és petrozsényi plébános) monográfiája a hunyadi főesperesi kerületről8, vagy részletesebben a Kovács Gyárfásé (volt topánfalvi lelkészé) a bányavidéki (Alba Montanus) főesperesi kerület plébániáiról.9 Ugyanitt megemlítjük Endes Miklós nevét is, aki a csíki megyéről összeállított történeti monográfiájában10, az egyházi élettel foglalkozó fejezetben szintén említést tesz a katolikus plébániák anyakönyveinek kezdő évéről. Ezeket az adatokat, az előzőekben felsorolt szerzőkhöz hasonlóan, az egyházmegyei sematizmusokból vette át. A katolikus egyházi levéltári források kiadásának területén említést érdemel Veszely Károly egyháztörténész neve, aki több - sajnos mára elpusztult - plébániai levéltári anyagot publikált11 a székelyföldi egyházi iratgyűjteményekből (Gyergyó-szentmiklós, Csíkszentmiklós, Oroszhegy, Székelyszentkirály, Udvarhely, Kézdiszentlélek stb.).

Egy másik központosított levéltári forrása a plébániai irategyütteseknek a rendszeresen végzett egyházlátogatások jegyzőkönyvei, az úgynevezett visitatio canonicak avagy erdélyiesen canonica visitatiok. Ezekben a vizitációs jegyzőkönyvekben említést tesznek az egyes plébániák könyvanyagáról, és ezek közé sorolják be a leggyakoribb esetben az anyakönyveket is vagy más kötetformájú iratanyagokat is. A helyszíni szemlék és ezzel párhuzamosan a rendszeresített begyűjtések alkalmával figyelmesen át kell nézni a könyvtári állományt is az esetleges kötetes formátumú levéltári anyag felkutatása végett. Ilyenek lehetnek: anyakönyvek, egyháztanácsgyűlési jegyzőkönyvek, historia domusok, különböző protokollumok, számadáskönyvek stb.

A plébániai iratok rendezésének elméleti alapját a proveniencia elve határozta meg, az iratok eredeti rendszerének visszaállítására törekedtünk, és csak másodlagosan folyamodtunk a pertinencia elvéhez, tematikus rend kialakításához, és csakis ott, ahol a szükség diktálta.12

A rendezés folyamata során először az anyakönyveket különítettük el, abból alakult ki egy sorozat. Utána a plébániai iktatott iratok következtek, amelyekből sok esetben szépen elkülönültek a házassági iratok, majd a gazdasági, esetleg iskolai és a vegyes iratok állaga. A köteteknek, amelyek a hitbuzgalmi egyesületi és az egyháztanácsgyűlési jegyzőkönyveken kívül historia domusokat és protokollumokat is tartalmaznak - egy külön sorozatot szenteltünk. Tudatában vagyunk annak, hogy ez csupán egy formailag megkülönböztető állagnév, de az állományvédelmi követelményeknek eleget téve a köteteket is dobozokba osztottuk, és így a tematikus jelzővel is ellátott elnevezés, megkönnyítette feladatunkat. Minden levéltári doboz felirata tételenként jelzi a benne lévő köteteket.

Az egyházközségi archívumok rendezése szakaszokban történt, az irategyüttesek beszállításának és esetleges fertőtlenítésének sorrendjében.

A plébániai levéltárak anyaga részben ügyviteli célú segédletek -iktatókönyvek - által, részben egyenkénti átnézéssel kutatható. Az iktatás a plébániai hivatalokban azonos módon történt, mégpedig sorszámosan. A hosszabb ideig tartó ügyek esetében általában az alapiktatószámhoz csatolták az időben utána következő ügyiratdarabokat.

Az iratok összegyűjtése és központba szállítása a gyakorlatban a kezdetektől, a plébánia alapítási évétől - amennyiben esedékes, 1990. évvel bezárólag történt, de van eset, hogy 2006-ban keletkezett irat is belekerül az állagba. Általában a plébános javasolhatja, ha ezekre nincs szüksége a folyamatos ügyintézés folyamán. A plébánián maradt és marad minden olyan irattári anyag, amelyre a kurrens ügyvitelben, a mindennapi ügyfélszolgálatban szükség van: például az aktuális iktatókönyvek, a bejegyzés alatt álló anyakönyvek (20. századiak) és a folyamatosan vezetett Historia Domus

 

2. A Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltár

A gyergyószentmiklósi gyűjtőlevéltár a gyergyói főesperesség és Szent Miklós Plébánia udvarán lévő kápláni épület földszinti helyiségében található. A plébániai levéltárak tömeges begyűjtése 2006. december - 2007. január között zajlott. Ekkor kerültek begyűjtésre Borszék, Ditró, Gödemesterháza, Gyergyóalfalu, Gyergyóbékás, Gyergyóújfalu, Gyergyócso-mafalva, Gyergyótölgyes, Háromkút, Kilyénfalva, Marosfő, Maroshévíz, Palotailva, Ratosnya, Szárhegy, Tekerőpatak és Vasláb irategyüttesei a gyűjtőközpontba. Ezeket a levéltári anyagokat 2007. február-szeptember között rendeztük. Szárhegy plébániai levéltárának fokozatos beszállítása és rendezése még folyamatban van. A levéltári kutatás minden szerdán és csütörtökön (8:00-16:00 óra között) vagy esetlegesen előzetes egyeztetés alapján biztosított.

 

3. A Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltár

A levéltár a székelyudvarhelyi főesperesség és Szent Miklós Plébánia újonnan épített ifjúsági házának emeleti helyiségében talált otthonra. A plébániai levéltárak begyűjtését 2008 júliusában végeztük. Ekkor került sor a következő plébániai iratgyűjtemények beszállítására: Atyha, Erdőszentgyörgy, Farkaslaka, Fenyéd, Homoródkarácsonyfalva, Kadicsfalva, Korond, Küküllőkeményfalva, Lövéte, Máréfalva, Nyikómalomfalva, Oroszhegy, Parajd, Pálfalva, Szentegyházasfalu, Székelykeresztúr, Székely-lengyelfalva, Székelyszenttamás, Székelyvarság, Szováta, Vágás és Zetelaka. Ugyanez év augusztusában rendeztük az iratanyag nagyobb részét. Néhány plébániai archívum rendezése mindmáig folyamatban van. A levéltárban való kutatás minden hétfőn és kedden (8:00-16:00 óra között), illetőleg előzetes egyeztetés során lehetséges.

 

4. A Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár

A csíkszeredai levéltár ügye még a teljes szervezés alanyát képezi, beleértve a raktárhelyiség kiképzését és felszerelését, az iratok begyűjtését és azok utólagos rendezését. Ezt a gyűjtőközpontot a csíkszeredai Szent Ágoston Plébánia régi plébániaépületének alagsorában tervezzük kialakítani. Ide szándékozunk beszállítani és egységesíteni az alcsíki és a felcsíki főesperesi kerületek plébániáiról az iratanyagokat. A levéltár kialakításának folyamata egyelőre a pénzforrások ígéretével egyenesen arányos. Ezen a téren minden igyekezetünk az ehhez szükséges támogatások feltérképezésére és majdani felhasználására irányul.

 

5. A Gyergyószentmiklósi és a Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltárak fondjegy zéke

Az alábbi jegyzék a Gyulafehérvári Főegyházmegye plébániai levéltári fondjegyzékének azt a részét tartalmazza, amely a gyergyószentmiklósi és a székelyudvarhelyi főesperesi kerületek plébániáira vonatkozik. A fondszám sorrendje az egyházmegye főesperesi kerületeinek sorrendjét követi és azon belül a plébániák betűrendes elnevezéseit. Minden egyes egyházközség, beleértve a leányegyházakat és az új alapítású - történelmi iratanyaggal nem rendelkező - plébániákat is, külön fondszámot kapott, amelyet arab számjeggyel jelöltünk. Ezekre a külön fondszámokra a későbbiekben termelődő és felhalmozódó, valamint az esetlegesen előkerülő plébániai levéltárak jelzésére van szükség.

 

GYGYL = Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltár

SZUGYL = Székelyudvarhelyi Gyűjtőlevéltár

Fondszám Megnevezés Évkör Mennyiség (folyóméterben) Őrzési hely
592. GYERGYÓIFŐESPERESSÉG 1896-2007 1,34 GYGYL
a. Iktatott iratok 1896-2005 0,62
b. Gazdasági iratok 1949-2007 0,72
593. ALSÓBORSZÉK
594. BÉLBOR
595. BORSZÉK 1842-2006 2,55 GYGYL
a. Anyakönyvek 1875-1995 0,35
b. Plébániai iratok 1842-2006 0,60
c. Házassági iratok 1925-2000 0,24
d. Gazdasági iratok 1912-1999 0,49
e. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1895-1999 0,72
f. Tematikusan rendezett kötetek 1897-1982 0,12
596. BORZONT
597. CSUTAKFALVA

 

Fond-szám Megnevezés Évkör Mennyiség (folyóméterben) Őrzési hely
598. DITRÓ - felszegi kápolna
599. DITRÓ plébánia 1708-1995 12,28 GYGYL
a. Anyakönyvek 1711-1951 0,26
b. Plébániai iratok 1708-1983 6,05
c. Házassági iratok 1822-1993 1,60
d. Iskolai iratok 1889-1947 0,91
e. Gazdasági iratok 1853-1995 1,42
f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1895-1999 1,29
g. Tematikusan rendezett kötetek 1746-1972 0,49
h. Lőrincz József személyi hagyatéka 1913-1990 0,26
600. DITRÓ plébánia - régi
601. GALÓCÁS
602. GÖDEMESTERHÁZA 1927-1990 1,38 GYGYL
b. Plébániai iratok 1927-1986 0,39
c. Házassági iratok 1946-1986 0,24
d. Gazdasági iratok 1948-1986 0,48
e. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1945-1990 0,24
f. Tematikusan rendezett kötetek 1945-1964 0,03
603. GÜDÜC
604. GYERGYÓALFALU plébánia 1668-2001 6,77 GYGYL
a. Anyakönyvek 1851-1998 0,13
b. Plébániai iratok 1668-1980 5,15
c. Házassági iratok 1870-1872 0,07
d. Iskolai iratok 1864-1980 0,26
e. Gazdasági iratok 1710-1996 0,52
f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 20. sz. első fele -1980' 0,01
g. Tematikusan rendezett kötetek 1823-2001 0,63
605. GYERGYÓBÉKÁS 1913-2004 0,25 GYGYL
a. Anyakönyvek 1913-1969 0,13
b. Plébániai és gazdasági iratok 1913-2004 0,12
606. GYERGYÓCSOMAFALVA plébánia 1697-2000 6,81 GYGYL
a. Anyakönyvek 1851-1969 0,13
b. Plébániai iratok 1744-1997 2,09
c. Házassági iratok 1805-1968 1,20
d. Iskolai iratok 1881-1948 0,26
e. Gazdasági iratok 1821-2000 1,78
f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1783-1964 0,60
g. Tematikusan rendezett kötetek 1697-1959 0,75
607. GYERGYÓDOMOKOS
608. GYERGYÓHODOS 1892-1920 0,07 GYGYL

 

Fond-szám Megnevezés Évkör Mennyiség (folyóméterben) Őrzési hely
a. Anyakönyvek 1892 0,02
b. Iskolai iratok 1904-1920 0,02
c. Feigl Mátyás személyi hagyatéka 1928-1971 0,03
609. GYERGYÓHOLLÓ
610. GYERGYÓREMETE 1853 0,02 GYGYL
a. Anyakönyvek 1853 0,02
611. GYERGYÓSZENTMIKLÓS latin /1276, 1689/1716-2008 39,06 GYGYL
a. Anyakönyvek 1851-2008 2,38
b. Plébániai iratok /1689/1716-2003 4,89
c. Külön kezelt hivatalos iratok 1990-2006 0,48
d. Házassági iratok 1949-2006 1,08
e Iskolai iratok 1869-1942 0,10
f. Gazdasági iratok 1817-2008
f-I. Gazdasági ügyiratok 1918-1980 0,12
f-II. Pénztárnaplók 1817-2006 0,61
f-III. Fizetési jegyzékek 1965-2000 0,24
f-IV. Pénzügyi okmányok, kimutatások 1974-2008 1,35
f-V. Nyugták 1950-2005 2,52
f-VI. Leltárak 1880-1985 0,24
f-VII. Vegyes gazdasági iratok 1852-2001 0,37
f-VIII. Gazdasági kötetek 1843-1961 0,13
f-IX. Ingatlanokkal kapcsolatos iratok 1910-2004 20,66
f-X. Segélyezési gazdasági iratok 1974-2006 0,84
Si- Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1848-2005 0,77
ll. Tematikusan rendezett kötetek 1276-2006 1,76
i. Zárug Gyöngyike személyi hagyatéka 1944-2002 0,24
j- Hajdó István személyi hagyatéka 1913-2006 0,36
k. Fényképtár 20. sz. eleje-1980' 0,13
611. b Fogarassy Leánynevelő Intézet iratai 1879-1992 0,48
612. GYERGYÓSZENTMIKLÓS örmény
613. GYERGYÓTÖLGYES 1811-1994 1,71 GYGYL
a. Anyakönyvek 1811-1970 0,13
b. Plébániai iratok 1945-1994 0,62
c. Házassági iratok 1918-1988 0,24
d. Iskolai iratok 1926-1927 0,02
e. Gazdasági iratok 1945-1994 0,62
f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1925-1981 0,12
g- Tematikusan rendezett kötetek 1949-1957 0,06
614. GYERGYÓÚJFALU 1760-1990 4,39 GYGYL
a. Anyakönyvek 1851 0,05

 

Fond-szám Megnevezés Évkör Mennyiség (folyóméterben) Őrzési hely
b. Plébániai iratok 1848-1990 2,83
c. Házassági iratok 1941-1988 0,24
d. Iskolai iratok 1887-1950 0,13
e. Gazdasági iratok 1860-1985 0,39
f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1960'-1970' 0,12
g- Tematikusan rendezett kötetek 1760-1985 0,63
615. GYILKOSTÓ
616. HÁGÓTŐ
617. HÁROMKÚT 1962-2000 0,01 GYGYL
618. HEVEDER
619. HOLLÓSARKA
620. KICSIBÜKK
621. KILYÉNFALVA 1738-1995 1,79 GYGYL
a. Anyakönyvek 1851 0,02
b. Plébániai iratok 1738-1981 0,62
c. Házassági iratok 1832-1995 0,37
d. Iskolai iratok 1941-1942 0,03
e. Gazdasági iratok 1870-1984 0,25
f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1884-1987 0,12
g- Tematikusan rendezett kötetek 1765-1921 0,38
622. MAROSFŐ 1954-1986 0,48 GYGYL
b. Plébániai iratok 1955-1981 0,12
c. Házassági iratok 1954-1986 0,12
d. Gazdasági iratok 1955-1980 0,12
e. Tematikusan rendezett kötetek 1954-1980 0,12
623. MAROSHÉVÍZ 1945-1997 1,60 GYGYL
a. Anyakönyvek 1969-1976 0,02
b. Plébániai iratok 1945-1997 0,85
c. Házassági iratok 1954-1985 0,24
d. Gazdasági iratok 1945-1991 0,25
e Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1945-1982 0,12
f. Tematikusan rendezett kötetek 1970-1981 0,12
624. MAROSNYÍR
625. OROTVA
626. PALOTAILVA 1946-1967 0,04 GYGYL
627. RATOSNYA 1946-1962 0,03 GYGYL
628. SZÁRHEGY ferences
629. SZÁRHEGY plébánia 1637-1990 rendezés alatt GYGYL
630. SZÁSZFALU
631. SZÉKPATAKA

 

Fond-szám Megnevezés Évkör Mennyiség (folyóméterben) Őrzési hely
632. TEKERŐPATAK 1801-2005 2,90 GYGYL
a. Anyakönyvek 1801-2005 0,26
b. Plébániai iratok 1823-1996 0,75
c. Házassági iratok 1869-1984 0,50
d. Iskolai iratok 1886-1888 0,13
e. Gazdasági iratok 1877-1991 0,63
f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1947-1993 0,24
g- Tematikusan rendezett kötetek 1838-1972 0,39
633. VASLÁB 1943-1996 0,36 GYGYL
639. SZÉKELYUDVARHELYI FŐESPERESSÉG rendezés alatt SZUGYL
640. ALSÓSÓFALVA
641. ÁRVÁTFALVA
642. ATYHA 1625-2007 3,72 SZUGYL
b. Plébániai iratok 1625-2006 1,47
c. Házassági iratok 1800-2003 0,50
d. Iskolai iratok 1861-1945 0,12
e. Gazdasági iratok 1803-2007 0,74
f. Tematikusan rendezett kötetek /1625/-1987 0,64
643. BÉTA
644. BIKAFALVA
645. BOGÁRFALVA
646. BÖGÖZ
647. BÖZÖD
648. ERDŐSZENTGYÖRGY 1941-1945 0,03 SZUGYL
649. ETÉD 1768-1993 0,87 SZUGYL
a. Anyakönyvek 1931-1982 0,03
b. Plébániai iratok 1768-1980 0,37
c. Házassági iratok 1943-1982 0,04
d. Gazdasági iratok 1821-1993 0,13
e. Tematikusan rendezett kötetek 1909-1993 0,04
650. FARCÁD
651. FARKASLAKA rendezés alatt SZUGYL
652. FELSŐBOLDOGFALVA
653. FENYÉD rendezés alatt SZUGYL
654. FENYŐKÚT
655. HÁRMASFALU
656. HOMORÓDALMÁS
657. HOMORÓDFÜRDŐ
658. HOMORÓDKARÁCSONYFALVA rendezés alatt SZUGYL
659. HOMORÓDREMETE rendezés alatt SZUGYL

 

Fond-szám Megnevezés Évkör Mennyiség (folyóméterben) Őrzési hely
660. HOMORÓDSZENTMÁRTON
661. HOMORÓDSZENTPÁL
662. ILYÉSMEZŐ
663. IVÓ
664. KADICSFALVA rendezés alatt SZUGYL
665. KÁNYÁD
666. KÁPOLNÁSFALU rendezés alatt SZUGYL
667. KIBÉD
668. KOROND 1716-1990 2,02 SZUGYL
a. Anyakönyvek 1716-1996 0,13
b. Plébániai iratok 1750-1989 1,00
c. Gazdasági iratok 1837-1990 0,26
d. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1820-1946 0,24
e. Tematikusan rendezett kötetek 1716-1990 0,39
669. KŐRISPATAK
670. KÜKÜLLŐKEMÉNYFALVA 1724-2001 2,29 SZUGYL
a. Anyakönyvek 1900-1985 0,06
b. Plébániai iratok 1792-1996 0,73
c. Házassági iratok 1895-2001 0,24
d. Iskolai iratok 1925-1940 0,02
e. Gazdasági iratok 1724-1991 0,63
f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1894-1989 0,37
g- Tematikusan rendezett kötetek 1893-1974 0,24
671. LIBÁN
672. LÖVÉTE 1763-2008 2,36 SZUGYL
a. Anyakönyvek 1886-1996 0,13
b. Plébániai iratok 1834-1990 1,00
c. Házassági iratok 1911-1994 0,48
d. Iskolai iratok 1887-1943 0,12
e. Gazdasági iratok 1763-1998 0,25
f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1858-2002 0,12
g- Tematikusan rendezett kötetek 1824-2008 0,26
673. LÖVÉTEBÁNYA
674. MAKFALVA
675. MÁRÉFALVA 1717-1998 1,88 SZUGYL
a. Anyakönyvek 1717-1955 0,13
b. Plébániai iratok 1771-1996 1,09
c. Házassági iratok 1960-1994 0,12
d. Gazdasági iratok 1808-1998 0,39
e. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1970-1997 0,12

 

Fond-szám Megnevezés Évkör Mennyiség (folyóméterben) Őrzési hely
f. Tematikusan rendezett kötetek 1965-1997 0,03
676. MIKLÓSFALVA
677. NAGYGALAMBFALVA
678. NYIKÓMALOMFALVA 1879-1991 1,02 SZUGYL
b. Plébániai iratok 1910-1990 0,52
c. Házassági iratok 1909-1983 0,12
d. Gazdasági iratok 1879-1991 0,26
e. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1895-1970 0,12
679 OROSZHEGY rendezés alatt SZUGYL
680. PÁLPATAKA rendezés alatt SZUGYL
681. PARAJD 1895-1991 0,73 SZUGYL
a. Anyakönyvek 1909-1957 0,13
b. Plébániai iratok 1943-1991 0,24
c. Házassági iratok 1908-1959 0,24
d. Gazdasági iratok 1895-1987 0,12
682. PATAKFALVA
683 SIKASZÓ
684. SOMOSD
685. SÓVÁRAD
686. SZAKADÁT
687. SZÉKELYBETHLENFALVA rendezés alatt SZUGYL
688. SZÉKELYFANCSAL 1971-1973 0,01 SZUGYL
689. SZÉKELYKERESZTÚR 1817-1990 1,25 SZUGYL
a. Anyakönyvek 1826-1872 0,01
b. Plébániai iratok 1767-1956 0,39
c. Házassági iratok 1906-1950 0,12
d. Iskolai iratok 1929-1949 0,02
e. Gazdasági iratok 1817-1990 0,26
f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1838-1990 0,13
g. Tematikusan rendezett kötetek 1801-1977 0,26
h-i-j. Erősdi Dávid, Bálint Lajos és Juhász Antal személyi hagyatékai 1835-1979 0,06
690. SZÉKELYLENGYELFALVA 1711-1985 1,82 SZUGYL
b. Plébániai iratok 1760-1980 0,94
c. Házassági iratok 1824-1974 0,13
d. Gazdasági iratok 1711-1985 0,50
e. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1857-1950' 0,12
f. Tematikusan rendezett kötetek 1847-1981 0,13
691. SZÉKELYPÁLFALVA rendezés alatt SZUGYL
692. SZÉKELYSZENTKIRÁLY 1720-1995 1,85 SZUGYL
a. Anyakönyvek 1720-1873 0,13

 

Fond-szám Megnevezés Évkör Mennyiség (folyóméterben) Őrzési hely
b. Plébániai iratok 1938-1992 0,37
c. Házassági iratok 1901-1976 0,12
d. Gazdasági iratok 1958-1995 0,36
e. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1816-1993 0,62
f. Tematikusan rendezett kötetek 1872-1964 0,25
693. SZÉKELYSZENTLÉLEK 1765-1990 2,27 SZUGYL
a. Anyakönyvek 1875 0,01
b. Plébániai iratok 1800-1980 0,88
c. Házassági iratok 1765-1929 0,26
d. Iskolai iratok 1886-1948 0,13
e. Gazdasági iratok 1853-1982 0,38
f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1791-1991 0,37
g- Tematikusan rendezett kötetek 1791-1986 0,24
694. SZÉKELYSZENTTAMÁS 1721-1977 1,41 SZUGYL
a. Anyakönyvek 1721-1957 0,12
b. Plébániai iratok 1853-1952 0,13
c. Gazdasági iratok 1818-1976 0,64
d. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1903-1977 0,24
e. Tematikusan rendezett kötetek 1820-1951 0,38
695. SZÉKELYUDVARHELY ferences
696. SZÉKELYUDVARHELY I.
697. SZÉKELYUDVARHELY II.
698. SZÉKELYVARSÁG 1866-1989 1,24 SZUGYL
b. Plébániai iratok 1898-1989 0,49
c. Házassági iratok 1903-1989 0,36
d. Gazdasági iratok 1902-1989 0,26
e. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1866-1982 0,13
699. SZÉKELYZSOMBOR
700. SZENCSED
701. SZENTEGYHÁZASFALU 1800-1989 3,58 SZUGYL
a. Anyakönyvek 1880-1971 0,13
b. Plébániai iratok 1800-1989 2,90
c. Iskolai iratok 1896-1948 0,13
d. Gazdasági iratok 1855-1950 0,26
e. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1823-20. sz. második fele 0,03
f. Tematikusan rendezett kötetek 1831-1946 0,13
702. SZENTKERESZTBÁNYA 1942-1947 0,02 SZUGYL
703. SZOMBATFALVA
704. SZOVÁTA
705. SZOVÁTAFÜRDŐ

 

Fond-szám Megnevezés Évkör Mennyiség (folyóméterben) Őrzési hely
706. TIBÓD 1772-1964 0,04
707. TYUKASHEGY
708. ÚJSZÉKELY
709. ÜKNYED
710. ÜLKE 1914-1944 0,08 SZUGYL
711. VÁGÁS 1630-1975 2,81 SZUGYL
a. Anyakönyvek 1769-1950' 0,13
b. Plébániai iratok 1630-1959 0,88
c. Házassági iratok 1802-1975 0,52
d. Iskolai iratok 1855-1948 0,12
e. Gazdasági iratok 1874-1953 0,64
f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1798-1931 0,12
g. Tematikusan rendezett kötetek 1767-1957 0,39
712. ZETELAKA SZUGYL
a. Anyakönyvek 1898-1980' 0,13
b. Plébániai iratok 1783-1987 2,20
c-I. Házassági iratok 1826-1986 1,47
c-n. Születési bizonyítványok 1929-1950 0,24
c-III. Halotti bizonyítványok 1929-1986 0,60
d. Iskolai iratok 1836-1983 0,98
e. Gazdasági iratok 1783-1976 2,13
f. Vegyes, tematikusan rendezett iratok 1836-19697 0,12
g. Tematikusan rendezett kötetek 1798-1982 0,75
h-i Szeles János és Sebestyén Mózes személyi hagyatékai 1819-1912 0,07
713. ZETEVÁRALJA

 

Bernád Rita Magdolna főegyházmegyei levéltáros

Gyulafehérvári Érsekség

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.


Jegyzetek:

  1. Az egyházi törvénykönyv. (Szerk. ERDŐ PÉTER). Budapest. 1985. 431.
  2. A sorozatban már megjelent: SZÖGI LÁSZLÓ: A Gyulafehérvári Érseki Levéltár és az Erdélyi Katolikus Státus Levéltára 1., 1429-2000. Repertórium. Gyulafehérvár - Budapest, 2006; és BERNÁD RITA: A Gyulafehérvári Érseki Levéltár és az Erdélyi Katolikus Státus Levéltára 2., Oklevél- és iratjegyzék - canonica visitatiok mutatója. Gyulafehérvár - Budapest, 2006.
  3. MARTON JÓZSEF: Az erdélyi /gyulafehérvári/ egyházmegye története. Gyulafehérvár, 1993. 21.
  4. Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltár (a továbbiakban GYÉFKL), Körlevelek. 1536/1950,1214/1952.
  5. GYÉFKL, Körlevelek. 392/1951.
  6. GYÉFKL, Körlevelek. 2775/1970.
  7. GYÉFKL, Körlevelek. 1725/1974.
  8. BUDAY JÁNOS: A hunyadi főesperesség rövid története. Budapest, 1912. 1-75.
  9. KOVÁCS GYÁRFÁS: A bányavidéki róm. kath. esperesi kerület plébániáinak története. Szamosújvár, 1895.1-272.
  10. ENDES MIKLÓS: Csík-, Gyergyó-, Kászon-székek (Csík megye) földjének és népének története 1918-ig.Budapest, 1938.
  11. VESZELY KÁROLY: Erdélyi egyháztörténelmi adatok. I. Kolozsvár, 1860.
  12. A római katolikus plébániai iratanyag tagolódásához, iratfajtáihoz és irattípusaihoz lásd BERNÁD RITA: Plébániai levéltárak, egyházközségi archívumok. In: Keresztény Szó, 12. sz., Kolozsvár, 2005.

A tanulmány letölthető formátumban (.doc) >>


 

Menü

Bejelentkezés