Please update your Flash Player to view content.
Főoldal Kiadványok, tanulmányok
MagyarRomânăEnglish
Csala Rita: Szent Miklós templomai az erdélyi egyházmegyében PDF Nyomtatás E-mail

Szent Miklós életét csupán a legendák világából ismerjük, mert nagyon kevés hiteles adat maradt ránk. Alakja először a 13. századi Legenda Aureában tűnik fel. A hagiográfusok kiderítették, hogy Szent Miklós legendájában van néhány olyan vonás, amelyeket más, 6. századi szentektől vettek át és kölcsönöztek neki. Ezenkívül azt tartják, hogy legendája a 6. században keletkezett, görög kultúrkörben, és a következő történeteket tartalmazta: a három igazságtalanul vádolt katonatiszt története, a három szegény leány megsegítése, továbbá három halálra ítélt ártatlan tanuló és a matrózok megmentése. Halála után jóságos alakja tovább élt a nép körében.1

A 11. században keletkezett a három megölt gyermek története, amit hamarosan dramatizálva is megjelenítettek. Az ártatlan gyermekek napján, december hatodika előestéjén előadott püspökjátékból bontakozott ki a közismert Miklós-est: a gyermekek meglátogatása, kikérdezése és megjutalmazása.2

A késő középkor óta Miklós püspököt a tizennégy segítő szent közé sorolják. Számtalan templom, társulat és foglalkozás patrónusa (vándordiákok, leányok, hajósok, foglyok, pékek, kereskedők, gyógyszerészek, jogászok).3

Szent Miklós i. sz. 272 táján született Patara városában, amely ma Törökországban, Anatóliában van, de akkoriban a Római Birodalomhoz tartozott. Szülei Miklósnak, azaz görögül Nikolasznak nevezték el, aminek jelentése: a nép vitéze, a győző. Nagybátyja, a patarai püspök hatására maga is pap lett. Apja halála után nagy vagyont örökölt, amelyet szétosztott a szegények között, így tisztelete az egész világon elterjedt, és aminek emlékét Miklós napján ünnepeljük, december 6-án.4 Elzarándokolt a Szentföldre, és mikor visszatért, a nép – égi sugallatra – Myra városának püspökévé választotta. Hívei rajongásig szerették, amit számtalan legendája is bizonyít.5 Galerius császár idejében a keresztényüldözések alatt sokat szenvedett, ezért a hitvalló melléknevet kapta. Részt vett a 325-ös Niceai Zsinaton.6 350 táján halt meg, Myrában titokban temették el.7 1087-ig nyugodott itt, amikor is a várost a törökök megtámadták, elfoglalták és lerombolták. A legenda szerint ekkor Miklós egy papnak jelent meg álmában az itáliai Bari városában, és kérte, hogy ereklyéit szállítsák ide. Bari polgársága három hajót küldött Myrába, ahonnan Szent Miklós elrejtett maradványait 1087. májusában vitték Bariba. Itt, tiszteletére megkezdődött a ma is álló S. Nicola-templomnak építése. Oltárán aranykoporsóban helyezték el az ereklyéket.8 Ennek köszönhetően Európa-szerte felvirágzott tisztelete. Így lett a keleti és a nyugati egyház közös nagy szentje.9

A Szent Miklós-tisztelet kialakulása már a 6. századra visszavezethető Keleten, Myra városában és Konstantinápolyban. Innen terjedt el tisztelete az egész görög, szláv illetve orosz egyházban. Kappadókia tartományának falusi templomaiban általában más szentek társaságában mint orvost, de legtöbbször mint a tengerészek védőszentjét ábrázolják. A régi Oroszországban különleges tiszteletet tanúsítottak iránta: az ország főpatrónusa lett. Az ortodox egyház ma is nagyon tiszteli, az ikonosztázokon gyakran jelenítik meg.10

A latin egyházban – a dél-itáliai területtől eltekintve – lassan és később terjedt el tisztelete. A 9. században Rómában egy bazilikában és három kápolnában tisztelték. Németországba a 10. század végén került a Miklós-kultusz a görög származású Theofanu császárnő révén. Franciaország és Anglia területére a normannok viszik a tiszteletet a 11. század végén.11

Magyarország valószínűleg közvetlenül Bizáncból vette át tiszteletét, már 1095-ben találkozunk a Miklós névvel - Mikola változatban.12 Ereklyéinek egy darabját még Szent István király hozta Magyarországra, mikor a görög császár szövetségében, seregével egy bolgár uralom alatt álló város elfoglalásában vett részt. A csata után nem engedte katonáit zsákmányolni, hanem bement Szent György templomába, és onnan elhozta Miklós ereklyéjét. Ezzel hazánkba hozta kultuszát is.13

Templomok Szent Miklós patronátusa alatt a gyulafehérvári egyházmegyében

A középkori Magyarország egyik legnépszerűbb szentje volt. Szent Miklósnak kötelező ünnepet már Szent László (1077-1095) I. törvényének A szent ünnepek megüléséről szóló 38. cikke rendelt.14

A középkorból bizonyítható, helynévvé nem vált templomainak száma meghaladja a 250-et. Szintén a középkori Magyarországon adatokkal alátámasztható 124 helységnévben is megőrzött templomcím.15

Az erdélyi egyházmegyében a történelem folyamán mintegy 52 templomot szenteltek tiszteletére. Ezek a következők: Abrudbánya, Alsójára, Altorja, Aranyosszentmiklós, Bázna, Bereck, Beszterce, Bethlenszentmiklós, Boldogváros, Borbátvíz, Botfalu, Brulya, Cineris, Csíkszentmiklós, Déva, Felsőtömös, Gyergyószentmiklós, Gyulafehérvár, Háporton, Hidvég, Hosszúmacskás, Kaca, Káposztásszentmiklós, Kászonújfalu, Kékes, Keresd, Keresztényfalva, Kolozsmonostor, Lécfalva, Magyarköblös, Magyarsáros, Mardos, Maroscsúcs, Marosvásárhely, Méra, Miklósfalva, Miklóslaka, Miklóstelke, Miklósvár, Netus, Segesvár, Szamosszentmiklós, Szászbudak, Szászhermány, Szászsáros, Szászváros, Szászvessződ, Székelyszentmiklós, Székelyudvarhely, Tövis, Szentmiklósfalva (Torda), Zágon.

Szent Miklós neve már a településnevekben szerepel, és a legtöbb esetben, más szentek nevének helynevekben történő előfordulásához hasonlóan, az adott templom védőszentjét sejteti. Ilyenek: Aranyosszentmiklós, Bethlenszentmiklós, Csíkszentmiklós, Gyergyószentmiklós, Káposztásszentmiklós, Miklósfalva, Miklóslaka, Miklóstelke, Miklósvár, Szamosszentmiklós, Székelyszentmiklós és Szentmiklósfalva.

Csíkszentmiklóson a pápai tized kori templom utódjának építési idejét a 15. századra teszik. Kőkerítésén az 1501-es évszám (R. 1501) a templom javítására vonatkozik. Az 1694. évi tatárbetörés a templomot és tornyát súlyosan megrongálja. Az 1777–1784 években bővítik és javítják, amely során az átalakítások annyira átformálják a templomot, hogy középkori stílusjegyeiből semmi sem maradt meg csak a 15. századbeli monumentális tornya.16

Gyergyószentmiklós temploma a 15. század végén épült (1498). 1661-ben a tatárbetörés következtében megrongálódik. 1756–1773 között új templomot építenek barokk stílusban. A gótikus kor templomára a torony emeleti részén a befalazott gótikus ablakok is emlékeztetnek. Kőkerítése az 1750-es években épült. Mindvégig megmarad katolikusnak.17

Ma is katolikus templomok

A fentiekben felsorolt, Szent Miklós tiszteletére épült 52 templom közül ma is működő katolikus épületnek maradtak meg Abrudbánya, Altorja, Bereck, Csíkszentmiklós, Gyergyószentmiklós és Kászonújfalu templomai.

Abrudbányán a templomot német bányásztelepesek építették a 12-13. század fordulóján, amelyet a tatárjárás után gótikus stílusban újítanak fel. A középkori katolikus hívek 1569-től unitáriusok lesznek a templommal együtt, a katolikusok 1765-ben szerzik vissza középkori templomukat. Az 1848-1849-es Nyugati-hegységbeli forrongások közepette a templomot és a plébániát felgyújtják, a templomot 1875-ben javítják ki.18

Altorján a 14. századi templomból az 1802. évi földrengés következtében csak a torony maradt meg, az 1823-1831 évi átépítéskor teljesen átalakították.19 A berecki templom egy régebbi, pápai tizedkori templom helyébe épült 1803-1829 között.20

Kászonújfalunak középkori temploma nem volt, Nagykászon templomához tartozott. 1701-ben önállósult plébániaként, ekkor építenek Szent Miklós tiszteletére egy fakápolnát. Még a 18. század első felében elkészül kőtemploma és 1768-ban a kőtorony hozzá. Ma is álló templomuk 1792-ben épült. A 18. században katolikus anyaegyház, és e század elején is katolikus temploma és egyháza van.21

A Szent Miklós titulus emlékét továbbadták

Marosvásárhely, Miklósvár és Székelyudvarhely településekben a Szent Miklós templomok elpusztultak, azonban a védőszent emlékét megőrizték és helyükbe új templomokat emeltek szintén az ő tiszteletére.

Marosvásárhely legrégibb templomaként tartják számon a Szent Miklós tiszteletére szentelt templomot. Nevét a múlt században még őrizte a Szent Miklós utca – a mai Bolyai és Gecse utca. A templom a régi Bolyai Kollégium helyén állott. Építési idejére nincs okleveles adat. Bizonyosnak vehető azonban, hogy a 12. században már állott. A Szent Miklós templomok ugyanis a legrégibbek közé sorolhatók, abból az időből, amikor az erdélyi püspökség plébániáinak beosztása sorra került, a megszervezett főesperesi kerületekben még Szent László szentté avatása (1192) előtt.22 A reformáció során és az 1602. évi Basta-féle harcok idején a szerzetesi vártemplommal együtt nagy kárt szenved. Innen kezdődik a Szent Miklós-templom haldoklása. Nem tudják ugyanis mindkét templomot rendbe hozni. Csak a vártemplomot fedik be, felhasználva a Szent Miklós-templom cserepeit is. A templom lassan rommá válik. Az 1620-as években a vár építésekor, a templom falaiból is sok anyagot beépítenek a bástyákba. Még egy évszázad elteltével is vannak a romfalakból, amelyekből gr. Haller Gábor faragott köveket adományoz a jezsuiták által építendő templomhoz, amelyre 1722-től gyűjtik az anyagot.23

A templom titulusának emléke tovább élt, így az 1997-1999 között épült kövesdombi plébániatemplomot szintén szent Miklós tiszteletére szentelték fel.24

Miklósvár, mint helynév is már arról tanúskodik, hogy itt Szent Miklós tiszteletére szentelt templom volt. Ez azonban nem a mai falu helyén állott, hanem északkeletre, valahol a Várpatak helynévvel jelölt hely közelében, mert a falu is mai helyétől feljebb feküdt. A pápai tizedjegyzék papjának temploma már a falu új helyén épült és 1771-ig állott fenn. Ekkor lebontották, mivel pusztulásnak indult és helyébe építették 1771–1775 között a ma is álló harmadik templomot. A középkorban a falu népe tiszta katolikus. A reformáció korában református lesz, a templommal együtt. 1717-ben gr. Kálnoki Ádám visszaszerzi a templomot a katolikusok részére.25

Székelyudvarhelyen a 12. század második felében és az 1200-as évek elején, már megvolt a telegdi főesperesség is Telegd-Székelyudvarhely székhellyel, tehát a templom is. A reformációkor a reformátusoké lesz a templom, de hosszas vita után a többség címén visszakapják a katolikusok 1600 körül. 1633-ban elhagyatott állapotban van a templom. 1649-től jezsuiták vezetik a plébániát feloszlatásukig (1773). 1661-ben tatárok pusztítják. 1637-ben a tornyát magasítják. 1788–1793 között új templomot építenek copf stílusban a régi templom anyagának felhasználásával.26

Protestáns közösségek szolgálatában

A reformáció során Bázna, Beszterce, Boldogváros, Botfalu, Brulya, Kaca, Keresztényfalva, Mardos, Miklóstelke, Netus, Segesvár, Szászhermány, Szászsáros és Szászvessződ hívei a templommal együtt a lutheránus hitfelekezethez csatlakoztak.

Szászhermány egyházának jövedelmeit 1240-ben IV. Béla a kerci cisztercitáknak adományozza, ekkor tehát temploma van. Építési idejét a 13. század elejére teszik. Egy 1457-ben kelt oklevélből azt is megtudjuk, hogy a templom Szent Miklós tiszteletére volt szentelve. A 15. századi gótikus átépítéskor torony készült és a hajó nyugati szakaszát formálták át. A hajókat az 1593. évi tűzvész után újraboltozták. A templomot háromszoros várfal vette körül. A külsőt teljesen lebontották, a középsőt részben. A várfalból kiemelkedő torony kápolnát rejt, amely baptisztérium vagy ravatalozó lehetett. A vakolat alatt 1460–1470-ből való falfestmények rejtőztek, amelyeket 1920-ban feltártak. Középkori tiszta katolikus falu lakói a reformáció idején lutheránusok lesznek, a templommal együtt.27

Néhány templom több vallásfelekezet birtokában is volt a történelem során: Alsójára temploma előbb református, majd unitárius kézbe került; Magyarköblös előbb unitárius, később református használatban; Szászbudak templomát előbb lutheránusok, aztán ortodoxok kezelik; Szászváros kettős használatból (lutheránus és református) végül a reformátusoknál maradt.

Szászváros már a szász telepítés előtt város volt. Később feltűnő szász nevét, Broos a templom védőszentje – Szent Ambrus – után kapta. A 12-13. században épült templom helyébe építik a ma is álló 15. századi templomot. 1658-ban megmenekült a pusztulástól. Az első templom román stílusú bazilika volt, Szt. Miklós tiszteletére. 1839-ben tornya összeomlik. Helyébe 1840–1843-ban építenek újat. Régészeti ásatások (1991–1995) 10-11. századi földvárat tártak fel, melyhez egy körkápolna is csatlakozott. A középkori plébániatemplomot 1820-ig a szász lutheránusok és a magyar reformátusok közösen használják. Ekkor a lutheránusok a régi mellé maguknak külön templomot építenek, és a régi a reformátusoknak marad, akik nagy átalakításokat hajtanak rajta végre.28

Déva, Káposztásszentmiklós, Lécfalva, Méra, Miklósfalva és Tövis középkori katolikus lakossága reformátussá vált a reformáció századaiban a templommal együtt. Bethlenszentmiklós, Magyarsáros, és Székelyszentmiklós lakosai ugyanekkor az unitárius hitre tértek át templomukkal együtt.

Székelyszentmiklósnak 1333-ban plébániatemplomát említik. A falu nyugati felében levő dombon, a parókia kertjének egy kiemelkedő pontján állott. A 18. században már csak a szentélyt használták, elzárva a hajótól, ugyanis a templomhajó romlásnak indult, a szentély boltozata beszakadt, így 1789-ben a templom siralmas állapotba jut. Lebontják és közelében anyagából egy másik templomot építenek. Ezt földrengés rongálja meg, s ezután 1862-ben – amiről a kazettás mennyezet feliratának dátuma szól – új templomot építenek a faluban. A középkori tiszta katolikus falu a reformáció idején az unitárius vallásnál állapodik meg és temploma is unitárius lesz.29

Elpusztult templomok

A középkori Szent Miklós templomok közül tizenöt elnéptelenedett, elpusztult: Aranyosszentmiklós, Borbátvíz, Felsőtömös, Gyulafehérvár, Háporton, Hídvég, Hosszúmacskás, Kékes, Keresd, Kolozsmonostor, Maroscsúcs, Miklóslaka, Szamosszentmiklós, Szentmiklósfalva (Torda) és Zágon. Harangjai elnémultak, templomai eltűntek, leromosodtak. Cineris templomáról csak közvetett tájékoztatásunk van, templomáról nincs további adatunk. A településről is annyit tudunk csak, hogy az erdélyi egyházmegyéhez tartozott.30

Háporton temploma és katolikus lakói már a középkorban megsemmisültek, és a káptalan új, keleti szertartású lakókat telepített helyükbe a 15. században.31

Aranyosszentmiklós, Hídvég, Hosszúmacskás, Maroscsúcs és Szentmiklósfalva templomai a 17. században, közvetlen a reformáció és katolikus megújhodás korszakait követően, már használhatatlanná váltak, leromosodtak.

Miklóslaka temploma és református anyaegyháza még a 17. században működik, azonban a 19. században már csak a templom romjait ismerik.32

Kékes és Keresd omladozó középkori templomait a 19. században bontják le, helyükbe újat építenek a protestánsok.33

Borbátvíz templomát a 19. század elejétől nem használták, romjainak az 1960-as évekre is nyoma veszett. Emlékét írásos utalások őrizték meg.34

Felsőtömösön oratórium létezett Szent Miklós tiszteletére, amelyben - az 1848-1849-es években leégett templom helyett – a 19. század második felétől a szentmise áldozatot végezték. Az 1924. évre leromosodott kápolna hívők hiányában megszűnt.35

Kolozsmonostoron az apátsági templomtól északra kiásott és a 13. századra datált hatkaréjos rotundával azonosítják a Szent Miklós titulusát viselő épületet.36

Szamosszentmiklóst 1760-ban Puszta Szent Miklósként említik a források, ami ara utal, hogy az előző századok viharai nyomán elnéptelenedett, mint egyházközség, és temploma is elpusztult. A 19. században görögkeletiek telepednek Szamosszentmiklósra.37

Az elpusztultak közül a gyulafehérvári templomról említünk több adatot: Gyulafehérváron Upori István erdélyi püspök építtet 1418-ban Szent Miklós tiszteletére templomot (parochialem B. Nicolai confessi in Albagyula). 1531-ben is parochiális templom a címe. 1473-ból ismerjük prépostját (Domokos kanonok). Később, 1519-ben, mint körmeneti kápolnát említik. Kiváltságlevele 1509-ből maradt fenn, amelyből kitűnik, hogy a székesegyház frontja előtt állott, a püspöki palota irányában (ante castrum), amely a püspök várára vonatkozik. A 17. század folyamán pusztulásnak indult és a 18. század elején a vár építésekor lebontották.38

Epilógus

Noha a tárgyalt 52 templom közül hat élte teljességben túl katolikusnak megmaradva a vallásreformáció és a századok csapásainak következményeit, tizenöt közülük eltűnve társadalmunk anyagi és szellemi kultúrájának színteréről, az említett templomok Szent Miklós széleskörű kultuszát példázzák a történelmi Erdélyben. Hadd élesszük fel újra a Mikulás ünnep közeledtével szentünk kedves kis történetekbe, legendákba burkolt sokoldalú alakját, önzetlen emberszeretetét e templomok felsorolásain keresztül is.

Jegyzetek

1 Schütz Antal, Szentek élete. Budapest 1995. 821; http://www.katolikus.hu/szentek/1206.html.

2 Sediánszky János, Miklós. Budapest 1990. 13; http://www.katolikus.hu/szentek/1206.html.

3 http://www.katolikus.hu/szentek/1206.html.

4 http://www.sopron.hu/netelkedo/2/v38/mikulas.htm.

5 http://www.communio.hu/hitvallas/hitv0212/hitvallas021212.htm.

6 Bangha Béla, Katolikus lexikon III. Budapest 1932. 320; http://www.communio.hu/hitvallas/hitv0212/hitvallas021212.htm; http://www.sopron.hu/netelkedo/2/v38/mikulas.htm.

7 http://www.sopron.hu/netelkedo/2/v38/mikulas.htm.

8 http://www.sopron.hu/netelkedo/2/v38/mikulas.htm.

9 http://www.sopron.hu/netelkedo/2/v38/mikulas.htm.

10 Bangha, i.m. 320; http://www.communio.hu/hitvallas/hitv0212/hitvallas021212.htm.

11 http://www.katolikus.hu/szentek/1206.html.

12 http://www.sopron.hu/netelkedo/2/v38/mikulas.htm.

13 http://www.communio.hu/hitvallas/hitv0212/hitvallas021212.htm.

14 Magyar törvénytár. 1000-1526. évi törvényczikkek. Budapest 1899. 63.

15 Mező András, A templomcím a magyar helységnevekben (11-15. század). Budapest 1996. 169-178.

16 Gyulafehérvári Érseki és Főkáptalani Levéltár (a továbbiakban GYÉFKL), Visitatio Canonica, Csíkszentmiklós. 1716, 1717, 1721, 1731, 1735, 1743, 1744, 1753, 1755, 1759, 1761, 1767, 1775, 1776, 1781, 1817, 1823, 1831, 1869; Schematismus Venerabilis Cleri Dioecesis Transsylvaniensis (a továbbiakban: Sematizmus), 1882. 73; Sematizmus, 1903. 84; Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek. A középkori erdélyi püspökség templomai, I. 202; Sematizmus, 2000. 228.

17 GYÉFKL, Visitatio Canonica, Gyergyószentmiklós. 1711, 1717, 1721, 1723, 1726, 1731, 1732, 1735, 1744, 1747, 1755, 1775, 1776, 1779, 1786, 1796, 1817, 1823, 1831; Sematizmus, 1882. 85-86; Sematizmus, 1903. 97; Léstyán Ferenc, i.m. I. 207; Sematizmus, 2000. 246. Kölönte Béla, Gyergyó története, (1910) reprint 2002, Gyergyószentmiklós, 31; Mező András, Patrocíniumok a középkori Magyarországon. Budapest 2003. 316.

18 GYÉFKL Canonica, Abrudbánya. 1777, 1787, 1805, 1830, 1854, 1867; Sematizmus, Gyulafehérvár, 1882. 26-27; Sematizmus, 1903. 40; Léstyán, i.m. II. 81; Sematizmus, 2000. 65;

19 GYÉFKL, Visitatio Canonica, Altorja. 1720, 1731, 1735, 1743, 1776, 1784, 1817, 1823, 1830; Sematizmus, 1882. 97; Sematizmus, 1903. 125; Léstyán, i.m. I. 86; Sematizmus, 2000. 111.

20 GYÉFKL, Visitatio Canonica, Bereck. 1717, 1720, 1726, 1731, 1735, 1743, 1747, 1755, 1760, 1776, 1796, 1811, 1817, 1823, 1830, 1872; Sematizmus, 1882. 98; Sematizmus, 1903. 119; Léstyán, i.m. I. 63; Sematizmus, 2000. 111; Mező, Patrocíniumok… 311; http://www.haromszek.ro/falvak/bereck/leiras.html

1 GYÉFKL, Visitatio Canonica, Kászonújfalu. 1716, 1717, 1721, 1735, 1743, 1744, 1746, 1747, 1755, 1766, 1775, 1776, 1786, 1817, 1823, 1830, 1867; Sematizmus, 1882. 59-60; Sematizmus, 1903. 77; Léstyán, i.m. I. 230. Sematizmus, 2000. 214.

22 Léstyán, i.m. I. 336.

23 GYÉFKL, Visitatio Canonica, Marosvásárhely. 1721, 1734, 1766, 1776, 1777, 1784, 1805, 1822, 1832, 1853, 1875; Léstyán, i.m. I. 336.

24 Sematizmus, 2000. 190-191.

25 GYÉFKL, Visitatio Canonica, Miklósvár. 1716, 1717, 1720, 1731, 1735, 1743, 1747, 1776, 1782, 1811, 1821, 1830, 1867; Sematizmus, 1882. 41; Sematizmus, 1903. 56; Sematizmus, 2000, 99-100.

26 GYÉFKL, Visitatio Canonica, Székelyudvarhely. 1717, 1721, 1733, 1743, 1760, 1766, 1767, 1769, 1770, 1772, 1776, 1778, 1808, 1817, 1822, 1854, 1873; Sematizmus, 1882. 191-192; Sematizmus, 1903. 212; Sematizmus, 2000, 273-275.

27 Léstyán, i.m. I. 50; Mező, Patrocíniumok… 330.

28 GYÉFKL, Visitatio Canonica, Szászváros. 1735, 1777, 1784, 1805, 1821, 1838; Sematizmus, 1882. 94; Sematizmus, 1903. 114; Léstyán, i.m. II. 149; Sematizmus, 2000, 76; Mező, Patrocíniumok. 330.

29 Léstyán, i.m. I. 285; Mező, Patrocíniumok… 330; http://www.unitarius.ro/szentmiklos/tortenet.html.

30 Mező, Patrocíniumok... 312.

31 Léstyán, i.m. II. 111.

32 Uo. II. 218.

33 Uo. II. 25, 299; Mező, Patrocíniumok…. 318.

34 Léstyán, i.m. II. 159; Mező, Patrocíniumok… 311.

35 GYÉFKL, Visitatio Canonica, Felsőtömös. 1821; Sematizmus, 1882. 37; Sematizmus, 1903. 52; Sematizmus, 1924. 10; GYÉFKL, Püspöki iratok, 3568/1924.

36 Mező, Patrocíniumok… 319-320.

37 Léstyán, i.m. II. 242.

38 Uo.

 

Menü

Bejelentkezés