Please update your Flash Player to view content.
Főoldal Kiadványok, tanulmányok
MagyarRomânăEnglish
Pénzes Lóránd: A szentivánlaborfalvi katolikus egyházi épületek PDF Nyomtatás E-mail
The buildings belonging to the Catholic Church in Szentivánlaborfalva/ Sántionlunca

The village is situated east from the Brasov-Tg. Secuiesc road. It is a village with 800 inhabitants. The vast majority are Hungarians belonging to 3 denominations: Catholic, Reformed and Unitarian. The actual Catholic church was built on an originally medieval one that had been transformed and rebuilt in different centuries. The exact date of the shaping of the actual building is not known. The Catholic community owns a Baroque chapel that is situated in the north-eastern side of the village. This chapel was built by the noble family Szent-Iványi and served as a burial memorial. It was built with the title of the Beate Mariae Virginae in 1819 by Gábor Szentiványi, a member of the Hungarian Diet.

 

A háromszéki ikerfalu a Feketeügy jobb partján, a Szépmezői-medence keleti részén fekszik, melyet hosszan metsz a Brassót Kézdivásárhellyel ösz-szekötő országút. A 800-as lélekszámú falut tíz fő kivételével magyarok lakják, akik viszont három vallásfelekezet, a katolikus, a református és az unitárius egyház tagjai. A két világháború között épített ortodox temploma is van a falunak, de hívei zömében, mintegy húsz fő, ,,székely módra", azaz csak papíron görögkeleti.

Az Uzon községhez tartozó település hajdan két különálló falu volt. Szentiván és Laborfalva közigazgatásilag 1899-ben egyesült Szentivánlaborfalva néven. A faluhatár az unitárius templomtól délre húzódott, de az egykori különállás jegyei a faluképben mára már nyomtalanul eltűntek, csupán árnyalt felekezeti határ vonható. Míg Szentiván inkább katolikus, addig Laborfalva többnyire unitáriusnak mondható.

A terület, ahol fekszik, már II. András király 1224-ben kibocsátott kiváltságlevelében előfordul terra Sicolorum terre Sebes néven.1 Mivel a plébánia a leghamarabb benépesített szék területén fekszik, így feltételezhetjük, hogy legkésőbb a 13. század végén már állnia kellett a kőtemplomnak. Sepsiszentiván első írásos emléke az 1332-37-es tizedjegyzéknek köszönhető, amely alapján már a Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt, önállóan működő plébániáról szerzünk tudomást. Ekkor János nevű papja 16 régi báni dénárt fizetett be a pápai tizedbe, míg 1334-ben tíz verőcei dénárt szolgáltatott az adóba.2

A 13. századi kőtemplom meglétére utal a templom szerkezete is: a déli homlokzaton magasan sorakozó ablakok, a nyugati sarok kivételével a támasztópillé-rek hiánya és a félkörívesen záródó szentély. Erről a templomról azonban semmilyen írásos emlékünk nem maradt fenn. Valószínűleg ennek a középkori templomnak a helyén áll ma is a Keresztelő Szent János tiszteletére emelt istenháza.

A katolikus templom a falu szentiváni részén, egy enyhén emelkedő dombos részen fekszik, keleti tájolással. Építészeti vonásaiból középkori eredetére következtetünk, mely többszöri átépítéssel, esetlegesen az alapokig történő lebontásával nyerte el mai formáját. A mai templom építésének pontos dátuma, építő mesterei nem lelhetők fel, csupán a kisebb átalakítások követhetők nyomon, mint azt az alábbiakban is látni fogjuk.

A templom nyugati homlokzatának közepén emelkedő karcsú és arányos barokk tetősisakos, ún. hagymatornyán volutás szegélydísz övezte a legfelső ablakot, amely egyéb tagozó elemekkel együtt áldozatul esett egy 20. századi javításnak. A torony nyugati falán 1820-ban állított feliratos kőtábla hirdeti, hogy a tornyot Henter Ferenc és neje, a törökszentmiklósi Al-mássy Krisztina javítatta.

A templom egyhajós, egyszerű belső terének nyugati részén emelkedik a karzat, amelyet br. Henter Anna emeltetett. A mellvédjén elhelyezett 1779-es évszám a befejezés évét jelzi.

Figyelemre méltó a sekrestyeajtó faragott szemöldökgerendája, amely az unitáriusoktól 1724-ben visszaszerzett templom Henter család által végeztetett javításának évét jelezheti: 173(0). A reneszánsz stílusú, végtelen virágorna-mentikás díszítés fogja közre az ugyancsak reneszánsz pajzsba foglalt Henter-címert: a nyakán átnyilazott, bal lábán álló darut. Az 1754-ben bárói rangot nyert Henter család két tagjának, Zsófiának és édesapjának, Ferencnek a szentély falán elhelyezett epitáfiumai, gazdag díszítésük és olvasható verses feliratuk révén értékesnek számítanak a művészettörté-netben.3

A Kovács Miklós erdélyi püspök idején készült 1830-as canonica visitatio szerint a templom oltára alatt volt a katolikus Henter család kriptája, amelynek lejárata ,,sine ingressu extra Ecclesiam". Ugyanakkor megjegyzik, hogy ezt a kriptát a család temetkezésre soha sem használ-ta,4 lejáratról más írott forrás nem is emlékezik meg. A kripta nyomait még nem lelték fel, falkutatást és a szentély padlózatának kibontását nem végezték el. Mivel a kommunizmus vége fele a templom padlózatát felszedték és teljes egészében lebetonozták, félő, hogy erre nem is kerül sor.

A templom mai berendezése a 19. századból származik. A templom titulusát ábrázoló főoltárkép Fograssy Mihály püspök adománya. A déli mellékoltáron álló lourdes-i Mária-szobor Temesváry Gerőné adománya, a Szent Antal-szobornak pedig Jánó Borbála az adományozója. A keresztúti képek szintén adomány révén kerültek a templomba. Az 1824-es canonica visitatio a Keresztelő Szent Jánost ábrázoló főoltárkép mellett beszámol két másik oltárról is. Egyik egy Nepomuki Szent János tiszteletére emelt oltár, amelyet a helyi Lajos család költségén készíttettek, a másik egy, a Henterek által Szent Anna tiszteletére emelt oltár.5 A mellékoltárok áldozatul estek a 20. század eleji átalakításoknak. A II. vatikáni zsinat után a szószéket és az áldoztatórácsot bontották le. A templomi berendezések holléte nem ismeretes.

Történeti összefoglaló

Mint az erdélyi püspökség keleti részén fekvő plébániáinak zöme, a sepsi-szentiváni plébánia is a kunok térítésére alapított viszontagságos életű milkovi püspökséghez tartozhatott annak 16. századi pusztulásáig. Ezt követően kerülhetett az erdélyi püspökség fennhatósága alá, annak 1566-os fennállásáig, amikor a protestantizmus terjedésének hatására országgyűlési rendelettel megszüntették. A plébánia történetét röviden összefoglaló Tódor József plébános állítása szerint ebben a vészterhes időben a szentiváni ecclésiához tartoztak azon környékbeli falvak katolikusnak maradt hívei, kik a reformáció térhódítása következtében plébánia, illetve katolikus pap nélkül ma-radtak.6

A reformáció a faluban a hívek unitárius hitre való átállását eredményezte, a katolikusnak maradt hívek a szomszédos uzoni nemes család, a Mikesek udvari kápolnájába jártak le szentmisére. Az erdélyi Habsburg-berendezkedéssel a katolikusok helyzete megváltozott. 1716-ban Mártonffy György személyében újból lett katolikus püspöke Erdélynek, s ezzel együtt a főbb állami hivatalokban is újból megerősödött a katolikus jelenlét. Ez a faluban is éreztette hatását, hiszen 1724-ben a szentiváni katolikus báró Henterek visszavették - erőszakkal - az unitáriusoktól a hajdani katolikus templomot és a hozzá tartozó javadalmakat.7 Ezt követően kijavíttatták a templom megrongált falait, amit megörökített a sekrestyeajtó felirata is. A templom visszaszerzését követően nem került azonnal helybeli katolikus pap a hívek gondozására, holott a Henter testvérek közül Gáspár ez időben már katolikus pap volt. A hívek gondozását valószínűleg Kézdivásárhelyről vagy Brassóból kijáró szerzetesek végezhettek 1731-ig, amikortól szentiváni plébánosként Fülöp Ilyés ferences szerzetes neve ismeretes. Ettől kezdve már nem szakadt meg a szentiváni plébánosok sora.

A katolikus nemes, országos tisztségeket is birtokló Henter család a katolikus hívek pártfogójaként már a 18. században bebizonyította, hogy nemcsak templomot foglalni, de templomot fenntartani is tud. 1775-ben a romos állapotban levő tornyot építtette újjá saját költségén br. Henter Ferenc és felesége, Almássy Krisztina. Ezt az építkezést örökítette meg 1820-ban a templomtorony homlokzatán elhelyezett tábla a következő felirattal: Ex VOTO AEDIEICARUNT ILL (ustrissimus) D.(ominus) FRANC(iscus) L(iber) B(aromis) ENTER DE S(epsi):SZ(ent). IVÁNY S C l.l.ET AP.(ostoli) Cl.:REGE MA(ies)T(a) TIS CAMERARIUS ET INC(lusis) SEDIS SIC(ulicalis)HAROMSZEK SUPR(emus) IUDEX REGIUS ET CHARISSMA CONT(esa) HORA LISS (ima) ILL(ustrissi) MTA D(omina): B(eata): CHRISTINA ALMÁSI AO SALUTUS 1774 SUB AD MDUM R. DUD. IOANNE CSÁKI PIEBANO EJUSDEM ECLESIl SZSIVN (Sepsiszentivány).8

A templom javítását tovább folytatta a Henter család, akik közül Henter Anna a templom kórusát építtette újjá és látta el kőfallal, mint ahogy azt a karzaton húzódó 1777-es évszám is hirdeti. E két főúri hölgy volt az első, aki a templomban bemutatandó szentmisére alapítványokat tett. Almási Krisztina 1778-ban és 1780-ban 83, illetve 16 Ft értékben, míg Henter Anna 1815-ben 100 Ft értékben. Ezen összegek azonban, ahogy azt a Domus bejegyzéséből megtudjuk, kölcsönadás révén elkallódtak.

1800-ban a hívek összefogása révén újrafödték a templomot és ,,kifehérítet-ték", de e javítások is áldozatul estek az 1802. októberi földrengésnek, mely számos középkori székelyföldi templom összeomlását okozta, köztük a sepsi-szentivániét is. A hívek így három évig ismét templom nélkül maradtak. Ez idő alatt a katolikusok az uzoni Mikes család udvari kápolnájában vettek részt szentmisén. Henter Anna és a hívek összefogása révén az istenházát sikerült a régi alapokon nyugodva 1805-re alapjaiból újjáépí-teni.9 Ekkor nyerte el a templom a mai, ún. népi barokkos formáját.

A templom javításának következő állomása 1830-31, amikor zsindellyel újrafedték és piros festékkel lefestették a torony födelét. A templomhajót 1840-ben, majd 1876-ban újból befödték, ez utóbbi alkalommal az uzoni Temesváry János gondnok költségén. Ugyancsak az ő költségén deszkakerítéssel vették körül a templomot,10 s felállították a mostani főoltárt, amelyhez a Keresztelő Szent János titulusú oltárképet Fogarassy Mihály püspök ajándékozta.11

Mivel a hagymasisakos torony födele 1880-ra romos állapotba került, a szent-iványi Apor Gábor, a király személye körüli miniszteri titkár adománya révén a torony új fedélszerkezetet és bádogtetőt kapott.

Az ezt követő évben a hívek és Temes-váry János főgondnok hathatós segítségével sikerült kicserélni a templom kis orgonáját, 210 Ft költséggel megvásárolták a kolozsvári Szent Péter-templom elő-nyomós, 4 változatú kisorgonáját, melyet Kolonics kézdivásárhelyi orgonaépítő mester kijavított s a templomba behelyezett.

1890-re újra halaszthatatlanná vált a templomnak és magának a nemrég javított toronynak a fedése. Kreigher Péter vállalkozó 1988 Ft-ért elvállalta a munkát, de a munkálatok során kiderült, hogy a torony felsőgerendái is kicserélésre szorulnak. A brassói főesperes Möller Ede vármegyei mérnökkel kiszállva megállapította a kárt, s a Római Katolikus Státus Igazgatótanácsától a 700 Ft-os többletköltség kifizetését kérelmezte, amelyet a Státus a korábbi költségekkel együtt készséggel folyósított. A hívek közül többnyire a nagybirtokos Apor, Szentiványi, az uzoni Temesváry család adományozott jelentős összeget, de így is csak a kiadások egytizedét tudták saját erőből pótolni. A Státus nagylelkű segítsége nélkül a javításokat, melyek révén a torony 62 cm-rel megemelkedett, nem tudták volna elvégezni. 1892 tavaszán 90 Ft költségen kifestették a templomhajót, illetve kijavították a megrongált padokat.12

A templomjavítások nem merítették ki teljesen a hívek adakozási kedvét, hiszen a 19. század végén kezdődött nagy adakozási hullám alapozta meg a templom mai vagyonát. Így Henter Sámuel 200 Ft-ot adományozott a templom számára, a Seethal család színezüst öröklámpást és hármas oltárcsengettyűt, Temesváry Jánosné egy lourdes-i Mária-gipszszobrot, a misekönyvek tartására szolgáló festett szekrénysort, aranyozott fonallal átszőtt szószéktakarót, illetve hat ezüst oltárgyertyatartót, id. Szentiványi Józsefné pedig egy kék casulával és két színezüst gyertyatartóval gyarapította az egyház vagyonát. Temesváry Gergelyné egy db fehér arannyal átszőtt széles velumot, egy db Jézus szent szíve képet, Seelinger Károlyné két db piros lobogót ajándékozott nyéllel együtt az egyház számára.13

A templomi felszerelést is sikerült gyarapítani a háborús időkben azáltal, hogy a püspöktől új monstranciákat kapott ajándékba a szentivánlaborfalvi és maksai egyház, így a régit, az 1731-ből valót elküldték az egyházi múzeumnak. A hívek adománya révén vásárolt az egyházközség új búcsújáró feszületet, feltámadási szobrot, pénzszedő perselyt. Jánó Borbála hajadon a Szent Antal-szobrot adományozta állvánnyal és a hozzá tartozó persellyel együtt a templomnak, melyet 1916. július 2-án megáldottak és a templomba helyeztek.

Az egyházközség épületei, vagyis a papi és a kántori lak a katolikus Henterek kegyurasága alá tartozott, így az ő gondoskodásuk révén épült, s mivel a hívek nagyobb része jobbágysorban élt, saját költségén maga a plébános javíttatta, mint ahogy az Török Ferenc esetében is történt. Volt azonban arra is példa, hogy a plébános a Guberniumhoz intézett támogatást kérő felirata eredményre vezetett, ahogy az 1809-ben történt, amikor a plébánia 459 Ft-nyi javítási költségeit csaknem teljes egészében fedezte a Főkormányszéktől kapott támogatás.

Rill Albert plébános 1921. szeptemberi elhelyezése után a szentiváni hívek Kopatz Gergely óradnai plébános személyében új lelkipásztort kaptak. Az ő plébánoskodása alatt 1924-ben került részletes javítás alá 10 000 lejes költséggel a templom, amelyet a kifestés után Szőcs Géza brassói festő freskókkal is díszített. Szent Cecília képe a kórusba, a hajóba Jézus szíve és a szentélybe a Szentháromság került.14 A 80-as évek földrengései következtében a mennyezet beomlott, így a freskók is részben tönkrementek. Helyreállításuk nem történt meg, s a mennyezetre mindent takaró lambéria került.

Az egyházközség barokk emlékei közé tartozik a falu északkeleti szélén található Szent-Iványi család boltozatos sírkápolnája. A kápolnát és az alatta levő kriptát a család országgyűlési képviselő tagja, Szentiványi Gábor építette 1819-ben Beate Mariae Virginae titulussal.15 Sokszögletű záródású keleti végén ún. huszártorony emelkedik. Nyugati homlokzatán háromkaréjos barokk oromfal magasodik az eszterhéj felé.

Jegyzetek

1 Szádecky Kardoss Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya, Budapest, 1927,31-32.

2 Erdélyi Okmánytár II. (1301-1339) Jakó Zsigmond (szerk.) Budapest, 2004, 10801082,

3 Korodi Hajnalka (szerk): Ikerfalu a Feketeügy mellett, 37-39.

4 Visitatio canonica Sepsi Szent Ivány, 1830, in: Gypl. I.4 , Sepsi Mikosvár

5 Visitatio canonica Sepsi Szent Ivániensis, 1823 in: Gypl. I.4 , Sepsi Mikosvár

6 Sepsiszentiváni Historia Domus 18651984. 1.

7 A sepsiszentiváni nemes Henter család, illetve jobbágyaik a reformációt követően is a katolikus hiten maradtak, s hitük gyakorlására udvari kápolnát, illetve papot tartottak fenn a 18. század elejéig. Ekkor ugyanis Henter Mihály fiai, János, Elek és Dávid visszakövetelték az unitárius falutól az őseik hozzájárulása által épített templomot, s mikor a communitas megtagadta azt, erőszakhoz folyamodtak. Orbán Balázs Szentivánról szóló leírásában részletesen beszámol az eseményről. 1725. karácsony első napján a katolikus Henter testvérek a csernátoni Kálnoki Mihály segítségével egy század dragonyost hoztak, s az imádkozó híveket kikardlapozták a templomból s rávették az unitárius híveket olyan kötelezvény aláírására, melyben megígérik, hogy a kepét ezentúl a katolikus papnak adják. Az unitáriusok nem nyugodtak bele az erőltetett végzésbe, de a F őkormányszékhez intézett többszöri írásbeli tiltakozások mindvégig eredménytelen maradtak. A templom a hozzá tartozó papi lakkal mindvégig a katolikusok tulajdonában maradt.

8 Fordítása: Fogadalomból építette a nagyságos sepsiszentiványi báró Henter Ferenc úr, az apostoli felség belső kamarása, Háromszék székely szék főkirálybírója és a nagyságos gróf

Almási Krisztina az üdvözülés 1774. évében, Csáki János ugyanazon Sepsiszentiván plébánosának gondoskodásával, in. Bordi Zsigmond Lóránd: A sepsiszentiványi katolikus templom alapfeltárása, Szentivánlaborfalva, 2007. 2.

9 Schematismus 1882, Albae Carolinae, 43.

10 A szakirodalom nem tud arról, hogy a sepsiszentiványi templom kőfallal lett volna körülvéve.

11 Sepsiszentiváni Historia Domus 18651984, 2.

12 Domus 4.

13 Ezen tárgyak egy része az 1968-as banki hitelesítés idején még az egyházközség tulajdonában megvolt.

14 1924. május 18-i Egyháztanácsi Jegyzőkönyv, in: Szentivánlaborfalvi római katolikus plébániai Egyháztanács és Iskolaszék Jegyzőkönyve 1924. május 28-tól 1943. december 31-ig.

15 Visitatio canonica Sepsi Szent Ivány, 1830, in: Gypl. I.4 , Sepsi Mikosvár

 

Keresztény Szó, 2009. február


 

Menü

Bejelentkezés