Please update your Flash Player to view content.
Főoldal Levéltáraink Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár
MagyarRomânăEnglish
Történet PDF Print E-mail
Az alcsíki- és a felcsíki főesperesi kerületek levéltárai részére már korábban szükségessé vált egy gyűjtőlevéltár kialakítása Csíkszereda központtal. A végleges helyszín kijelölése néhány évig elhúzódott, míg végül a Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár a csíksomlyói Szent Péter és Pál plébánián lelt otthonra. Ez a plébánia a 18. és a 20. században főesperesi székhelyként működött. A jelenlegi plébániaépületet eredetileg főesperesi központnak tervezték 1913-ban, amelyet az impozáns főhomlokzat építészeti jellege is tanúsít. Mivel a főesperességek székhelyei falvakon találhatók (Csíkdánfalván és Csíkszentgyörgyön), így nem a főesperesi hivatalok melletti közös gyűjtőlevéltári központ létrehozásának gondolata érvényesült. A csíksomlyói kegyhely látogatottsága, a plébánia földrajzi elérhetősége és hajdani főesperességi központ szerepe lehetővé tette egy ilyen gyűjtemény befogadását. A csíksomlyói levéltári raktárak helyiségeinek felújítása 2015 októberében kezdődött és a 2016 tavaszáig tartott, míg az iratok összegyűjtése az alcsíki és felcsíki plébániákról 2016 október–december között zajlott. A raktári tér kialakításához szükséges beruházásokat több intézmény is támogatta, főként pályázati úton. A felújítási munkálatok költségének tetemesebb részét – a nedvesség- és füstérzékelő riasztóberendezés beszerelését – Hargita Megye Tanácsa, kisebb részét az Érsekség, a speciális levéltári állványzatot a Szülőföld Alap, míg a savmentes tároló dobozok beszerzését a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjteményi Kollégiuma finanszírozta.
Az 1768-as egyházmegyei sematizmusban az alcsíki főesperesség 10 plébániával szerepel: Kozmás, Menaság, Mindszent, Szentgyörgy, Szentimre, Szentkirály, Szentlélek, Szentmárton, Szentsimon és Tusnád. Ugyanebben az évben a felcsíki főesperesi kerületet 11 egyházközség alkotta: Delne, Madaras, Nagyboldogasszony, Oláhfalu, Rákos, Somlyó, Szentdomokos, Szentmihály, Szentmiklós, Szenttamás és Szereda. A kászoni kerület ugyanekkor önálló kerületként tűnik fel két plébániával: Kászonújfalu és Nagykászon. 1782-ben a kerületi beosztás változatlan marad mindhárom főesperesség esetében. Az alcsíki kerületben hasonló állapotot tükröz az 1788-as egyházmegyei névtár is, annyi változással, hogy itt már a felcsíki kerületben megjelenik a csicsói és a szépvízi örmény plébánia, Oláhfalu pedig átkerül az udvarhelyi főesperesi kerületbe, míg a kászoni főesperesi kerület az önállósult Kászonjakabfalva egyházközségével bővül.
A Csíkszeredai Gyűjtőlevéltárban jelenleg az alcsíki- és felcsíki főesperesi hivatal iratain kívül a következő plébániák levéltári anyagai találhatók: Csíkszentdomokos, Csíkszenttamás, Balánbánya, Csíkrákos, Csíkdánfalva, Csíknagyboldogasszony (Karcfalva), Csíkmadaras, Madéfalva, Csíkrákos, Csíkszentmihály, Csíkcsicsó, Csíkdelne, Csíkpálfalva, Szépvíz, Csíkszentmiklós, Gyimesbükk, Gyimesközépok, Gyimesfelsőlok, Kostelek, Zsögöd, Csíksomlyó, Csíkszentkirály, Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Csatószeg, Csíkszentmárton, Csíkkozmás, Lázárfalva, Csíkmindszent, Csíkmenaság, Csíkszentgyrögy, Csíkszentlélek, Kászonújfalu és Kászonjakabfalva.
A megközelítőleg 150 ifm terjedelmű iratanyag közel háromnegyede már rendezett állapotban van. Folyamatban van a kutatóterem és gyűjtőkönyvtár berendezése, melynek bútorzatára 2017-ben sikerült részleges támogatást nyerni a Bethlen Gábor Alaptól.




 

Menü

Bejelentkezés